Japán-kínai ökölrázás a lakatlan szigetekért
Tiltakozott a japán kormány Pekinggel szemben, amiért pénteken hat kínai járőrhajó jelent meg annál a Kelet-kínai-tengerben fekvő szigetcsoportnál, amelyet Tokió kedden vásárolt meg egy japán üzletembertől. Japán sajátjának tekinti a területet, ám ezt Kína vitatja. Az öt apró lakatlan sziget jelentősége a halászat mellett elsősorban az ott feltételezett gázmezőben áll, amelynek kiaknázása különösen fontos volna az energiahordozókban szegény Japán számára.
Peking szerint a hajók Kína tengeri jogainak biztosítására jelentek meg a Diaoyu-szigeteknél (amit Japán Szenkakunak nevez). Az eset nyomán a japán kormány bekérette Kína tokiói nagykövetét. Ugyanez nem történt meg Kínában a japán nagykövettel, mivel a közelmúltban kinevezett diplomatát egy tokiói kórházban kezelik. Sinicsi Nisimiját tegnap találták eszméletlenül tokiói otthona előtt – jelentette a BBC.
A tengeri gázmezők tulajdonjoga főként azután vált nagy jelentőségű kérdéssé, hogy péntekre elkészült a szigetország új energiastratégiája, amely kimondja, hogy 20-25 éven belül Japán teljesen lemond az atomenergiáról. A döntés mögött természetesen a fukusimai atomerőmű másfél évvel ezelőtti megrongálódása áll. A földrengés és az utána következő cunami során megsérült reaktor miatt 160 ezer embert kellett kitelepíteni a térségből. Ezután Japán minden atomerőművét egy időre leállította, ami viszont súlyos gondokat okozott az energiaellátását 30 százalékban nukleáris forrásokból biztosító országban – tudatta a Reuters.
Japán jelenleg a cseppfolyósított gáz legnagyobb importőre a világon, és a kőolaj harmadik legnagyobb felvásárlója. Az atomenergia nélkül elemzők szerint évente 40 milliárd dollárral kell többet költenie fosszilis energiahordozókra.
A Demokrata Pártot képviselő Josihiko Noda kormánya nehéz helyzetben van: egyrészt meg kell felelnie a Fukusima utáni atomenergia-ellenes társadalmi hangulatnak, másfelől elő kellene mozdítania a gazdasági növekedést. Márpedig az atomenergia nélkül az energiaárak növekedése várható, amely versenyhátrányba hozza a japán termelést. Ugyanakkor a Rikkyo Egyetem energiapolitikával foglalkozó professzora, Andrew Dewit a Reutersnek nyilatkozva úgy vélte, hogy a nukleáris energiáról való lemondás épphogy lendületet ad a gazdaságnak, takarékos energiafelhasználásra készteti a termelőket, és befektetéseket generál a megújuló energiára irányuló kutatásokba.
Noda kormányának mozgásterét szűkíti, hogy a közeljövőben Japánban parlamenti választások lesznek, amelyeken a felmérések szerint a kormánypárt vereséget fog szenvedni.