- Véget ért a két ország viszonyában egy sötét fejezet - mondta a Janukovicsot fogadó Dmitrij Medvegyev orosz államfő, utalva arra, hogy az ukrán elnök elődjével, Viktor Juscsenkóval nem sikerült megtalálni a közös hangot - ezt mutatták az évi rendszerességgel jelentkező gázárháborúk, amelyeknek többször "áldozatául" estek az orosz földgázt az Ukrajnán át futó vezetékeken keresztül beszerző kelet-közép-európai országok.

Ám a kölcsönösen bizalommal teli nyilatkozatokat Janukovics nem tudta konkrét eredményekre váltani: egyelőre nincsen szó arról, hogy Moszkva módosítani kívánná a novemberben tető alá hozott orosz-ukrán gázármegállapodást, noha Janukovics többször is Kijev számára kedvezőtlennek nevezte a szerződést. Az ukrán elnök cserébe a gáz árának csökkentéséért az ukrajnai gáztranzitot biztosító vezetékek fenntartására egy ukrán-orosz-EU közös tulajdonban lévő konzorcium létrehozását javasolja, a Kreml azonban erre nem reagált. (A megállapodást illetően pedig a hét elején a Gazprom elnöke, Alekszej Miller jelentette ki, hogy az megfelelően működik.) Medvegyev csupán általánosságban beszélt a gázszférában való további együttműködésről Janukovicsnak.

Az elmúlt időszak másik érzékeny kérdése, az ukrajnai Szevasztopolban állomásozó orosz fekete-tengeri flotta sorsa sem rendeződött, igaz, ezt egyik fél sem várta. Egyelőre érvényes szerződés 2017-ig van, Janukovics azonban - szemben Juscsenkóval - hajlandó ennek meghosszabbítására, kedvező anyagi feltételek mellett. Utóbbi mutatja, hogy Kijev pragmatikus viszonyt akar kialakítani, háttérbe szorítva az ideológiát.

Janukovics az eddigi ukránosítással szemben az orosz nyelv státuszának emelését ígérte Medvegyevnek, igaz, nincsen szó arról, hogy az orosz, amely a gyakorlatban párhuzamosan él az ukrán mellett, országosan második hivatalos nyelvvé lépne elő. A felesleges feszültség enyhítését célozta Janukovics azzal a bejelenésével is, hogy májusig, a II. világháború befejezésének 65. évfordulója előtt megvonja az Ukrajna hőse címet Sztyepan Banderától. Az ellentmondásos sorsú, szovjetellenes alapon a németekkel együttműködő ukrán nacionalista idén januárban kapta meg a posztumusz kitüntetést Juscsenkótól, visszatetszést keltve Moszkvában és Nyugaton is. (Banderát 1959-ben egy KGB-s ügynök ölte meg Münchenben.)

A találkozó azért sem hozhatott konkrétabb eredményeket, mert Janukovics elnökké válása után az új kormánykoalíció összehozása továbbra is akadozik, Julia Timosenko kormányfő helyére az elnök mögött álló Régiók Pártja egyelőre nem tudott olyan személyt állítani, aki maga mögött tudná a parlament többségét, így továbbra sem kizárt, hogy Ukrajna rendkívüli parlamenti választások elé néz.