Janet Yellent jelötei az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed élére Barack Obama, így először állhat nő a világ egyik legfontosabb központi bankjának élére. Az egy nappal korábban kiszivárogtatott hírt az elnök szerdán a Fehér Házban jelentette be Yellen és a Fed jelenlegi vezetője, Ben Bernanke jelenlétében.

A legtöbb szakértő szerint Yellen nem is lehetne felkészültebb a feladatra, elismert közgazdász hatalmas kormányzati tapasztalattal. A Yale-en szerzett doktori címet közgazdaságtanból. Bill Clinton elnöksége idején két évig a fehér házi gazdasági tanácsadók vezetője volt. A jegybanki politika elméletét és gyakorlatát nála jobban senki sem ismeri, az elmúlt két évtized felét magas rangú Fed-vezetőként töltötte, és ezzel Bernankénál is tapasztaltabbnak számít – írja a The New York Times (NYT).

Férje George Akerlof Nobel-díjas közgazdász, akivel több könyvet írtak együtt. Mindketten annak az elméletnek a hívei, amely megkérdőjelezi, hogy a piac képes tökéletesen szabályozni önmagát, ezért szerintük szükség van kormányzati beavatkozásra a gazdaságban. (Egy gyermekük van, aki a Reuters szerint már 13 évesen tudta, hogy közgazdaságtannal akar foglalkozni.)

Egykori kollégái szerint Yellen egy „kicsi nő hatalmas IQ-val”, aki úgy tud érvelni saját igaza mellett és darabokra szedni mások érvrendszerét, hogy az ellenfél „nem lesz dühös rá a végén”. A barátságos hangnem mellé világos gondolatmenet és keménység társul. Yellen volt az, aki a liberális Alan Greenspan Fed-elnöksége idején egy megbeszélésen a társaságban eluralkodó általános nézet ellenére nem értett egyet azzal, hogy a nulla inflációt tűzzék ki célul. Addig érvelt, amíg mindenkit meggyőzött: a gazdaságnak szüksége van valamekkora pénzromlásra. Jelentős szerepe volt abban, hogy a jegybank egyik alapvető célja az évente két százalékon tartott infláció.
Ugyanilyen fontos számára a munkanélküliség csökkentése is, ezt nem rendeli alá az inflációs célnak. Yellen volt az, aki 2005-ben, már akkor ezt a szót használva figyelmeztetett az „ingatlanlufira”, és felhívta a figyelmet annak veszélyeire. Igaz, mint a NYT megjegyzi, mint a San Francisco-i Fed elnöke, nem tett ellene semmit. Később a válságkezelő gazdaságélénkítő csomagot kevesellte, 2010-ben pedig arra figyelmeztetett: az Egyesült Államok anélkül lábalhat ki a recesszióból, hogy az a munkanélküliség csökkenésével járna, mivel minden iparágban növekedett a produktivitás és a hatékonyság. Mindezek miatt az elemzők azt várják, hogy folytatja elődje és közeli munkatársa, Ben Bernanke politikáját, aki sokak meglepetésére néhány hete jelentette be, hogy a Fed nem hagy fel a kötvényvásárlással, azaz a gazdaságélénkítéssel.

Bernanke már korábban nyilvánosságra hozta,  hogy 2014 elején távozik a Fed éléről. Yellen kinevezését a szenátusnak is jóvá kell hagynia, ám már a hír kiszivárogtatása után nem sokkal közölte a testület banki bizottságának elnöke, hogy szerinte Yellen nagyszerű Fed-elnök lesz, és igyekezni fog, hogy minél előbb kinevezhessék.

Politikai viharok a kinevezés előtt

A világ legfontosabb jegybankjának elnöki posztjáról egyébként szokatlanul éles vita zajlott az elmúlt hónapokban. Az amerikai elnök ugyanis egykori tanácsadóját, Larry Summerst szerette volna kinevezni, ám még saját pártjában is ellenállásba ütközött. A demokrata szenátorok egy csoportja levelet is írt az elnöknek Yellen kinevezését sürgetve, szerintük ugyanis Summerst alkalmatlanná teszi a posztra az, hogy Bill Clinton pénzügyminisztereként egykor részt vett a pénzügyi világ szabályainak lazításában, így őt is felelőssé teszik a válság kialakulásáért. Azt is felvetették: jelenleg is szoros szálak fűzik az amerikai pénzvilághoz, így nem várható el tőle, hogy keményen betartassa a rájuk vonatkozó új, szigorúbb szabályokat Ennek ellenére Yellennek akkor lett valódi esélye, amikor Summers a nagy politikai ellenállást látva néhány hete úgy döntött: visszalép a jelöltségtől. Amerikai sajtóértesülések szerint Obama nem azért habozott Yellen jelölésekor, mert nem tartotta őt alkalmasnak, hanem azért, mert. Summersszel ellentétben nem ismerte személyesen.

Kormányközeli források tagadták az amerikai sajtóban, hogy Yellen jelölését szándékosan időzítették volna a költségvetési és az adósságplafonról szóló viták közepére. Utóbbi pedig továbbra sem mozdul: Obama magyar idő szerint kedd este hosszú sajtótájékoztatón szólította fel ismét a republikánus többségű képviselőházat, hogy biztosítsa a szövetségi kormány működéséhez szükséges pénzt. Már több mint egy hete bezártak a nem elengedhetetlen fontosságúnak nyilvánított hivatalok és intézmények, a munkatársakat fizetés nélküli szabadságra küldték. Már Obama is felvetette: fogadjanak el egy-egy átmeneti megállapodást, amely tovább finanszírozná a kormányt, illetve megemelné az adósságplafont. Így elhárulna az államcsőd közvetlen veszélye, és lefolytathatnák a jelenlegi vitákat.

A konfliktus alapja az, hogy republikánus képviselők egy csoportja csak akkor hajlandó megszavazni a kormány működéséhez szükséges pénzt, ha elhalasztják vagy leállítják az Obama-féle egészségbiztosítási reform életbe léptetését. A pénzügyminisztérium szerint október 17-ig meg kell emelni az adósságplafont, különben fizetésképtelenné válhat az ország. Ennek megemelését még az előbbinél is keményebb feltételekhez kötnék egyes republikánusok. A NYT szerint Obama és a képviselőház republikánus elnöke, John Boehner abban reménykedett, hogy az államcsőd réme és annak a világgazdaságra gyakorolt hatása visszatartja őket. Ám egyre több honatya mondja azt: az adósságplafon átlépése nem is járna súlyos következményekkel.

Janet Yellen