James Bond nem bírt a szovjet kémekkel

Hitler seggfejként emlegette Chamberlaint; az ötvenes években a szovjet kémek azt csináltak Nagy-Britanniában, amit akartak; a Vaslady rutinszerűen figyeltette a szakszervezeti vezetőket – derül ki abból a több mint ezer oldalra rúgó könyvből, amely 400 ezer, korábban védelmi titoknak minősített MI5-akta nyomán készült.

A brit titkosszolgálat 1938-ban sajátos módszerrel próbálta meggyőzni Neville Chamberlain miniszterelnököt a Németország által képviselt veszélyről: tájékoztatta, hogy Adolf Hitler háromszor is Arschlochnak (segglyuk) nevezte. A jelentés megdöbbentette Chamberlaint, de nem tántorította el a Hitlerrel szemben folytatott békéltető politikájától.

Ez az eddig ismeretlen epizód csak egy a brit kémelhárítás, az MI5 száz évét ismertető több mint ezer oldalas könyv újdonságai közül. Ezúttal nem egy volt kém visszaemlékezéséről van szó, hanem egy „engedélyezett" műről. Christopher Andrew cambridge-i történelem professzor írta A birodalom védelme (Defence of the Realm) című munkát az MI5 áldásával, ehhez a szolgálat lehetővé tette számára a betekintést 400 ezer, korábban „védelmi titoknak" minősített dossziéba.

Az MI5-t évtizedeken át a legmélyebb titok vette körül, vezetőinek neve csak 1992-től nyilvános. Újabban megváltoztatta stratégiáját, és arra törekszik, hogy a közvéleményt tájékoztassa tevékenységéről. A cél elnyerni a britek támogatását ahhoz a küzdelemhez, amelyet 2001. szeptember 11. óta az iszlamista merényletek fenyegetésének elhárításáért folytat a szolgálat. „Nyilvánvaló, hogy a világ teljesen megváltozott - magyarázta el Stephen Lander, az MI5 volt igazgatója, aki 2002-ben megrendelte a könyvet.

Bár a könyvet a szolgálat rendelte, a történész dicstelen epizódokról is beszámolt. Így például arról, hogy az 1950-es és 1960-as években az MI5 nem tudott hatékonyan fellépni a szovjet kémek ellen, azok túl sokan voltak és túlságosan hatékonyan dolgoztak. Az MI5 csak 1971-ben vált sikeresebbé a KGB-vel és a keleti tömb angliai ügynökeivel szemben, amikor London száz orosz diplomatát kiutasított az országból.

Az MI5 legnevezetesebb kudarca a KGB-vel szemben a „cambridge-i ötök” köre, amelynek tagja volt Kim Philby, Guy Burgess és Don MacLean. Az 1930-as évektől az 1950-es évek elejéig, a hidegháború legélesebb időszakáig büntetlenül dolgoztak a Szovjetuniónak. Christopher Andrew beszámol arról, hogyan azonosította hivatalosan is az MI5 egy Nyugatra szökött volt KGB-ügynök vallomása alapján a cambridge-i kör ötödik tagját, John Cairncross-t - 1982-ben, vagyis 18 évvel azután, hogy letartóztatták ... kémkedésért.

Az MI5 belföldön is dolgozott, például Harold Wilson munkáspárti brit miniszterelnököt is megfigyelte attól fogva, hogy 1945-ben képviselővé választották, mivel - tévesen - azzal gyanúsította, hogy kommunista kapcsolatai vannak. Ezzel szemben három másik munkáspárti honatya, John Stonehouse, Bernard Floud és Will Owen valóban a Szovjetunió ügynöke volt. Margaret Thatcher, a Vaslady pedig az 1980-as években több, sztrájkot szervező szakszervezeti vezető telefonbeszélgetéseinek lehallgatását kérte a szolgálattól azon a címen, hogy „felforgató" tevékenységet folytatnak.

 

Forrás: globusz.net

Christopher Andrew cambridge-i történelem professzor írta A birodalom védelme (Defence of the Realm) című munkát az MI5 áldásával, ehhez a szolgálat lehetővé tette számára a betekintést 400 ezer, korábban „védelmi titoknak
Christopher Andrew cambridge-i történelem professzor írta A birodalom védelme (Defence of the Realm) című munkát
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.