Jamadajev mégis él?
Ugyanakkor továbbra is csak a bizonytalanság biztos az Oroszország Hőse címmel kitüntetett tiszt sorsát illetően: az Egyesült Arab Emirátus rendőrségi forrásaira hivatkozva az orosz hatóságok szerint az első csecsen háborúban még a szeparatisták oldalán harcoló Szulim Jamadajevet - aki fivéreivel együtt 1999-ben a Kadirov-klánnal együtt átállt az orosz erők oldalára - a múlt héten eltemették az Emirátusokban. A férfi családja azonban határozottan állítja: Jamadajev él, kórházban van, beszéltek is vele.
Az orosz konzul nem vett részt az állítása szerint a család által lebonyolított temetésen - bár Jamadajev kitüntetése alapján ez indokolt lett volna - felvétel sincs a szertartásról, amelyről Dubai egyik egy temetőjében csupán egy névtelen hant tanúskodik.
A dubai rendőrség letartóztatott két orosz, egy tadzsik és egy iráni állampolgárt, utóbbi a lóversenyekben érdekelt Kadirov lovait kezelte az Emirátusokban. (Korábban négy, neve alapján orosz férfit vettek őrizetbe, akiket azonban elengedtek.) Ezen kívül a rendőrség egy orosz parlamenti képviselőt gyanúsít a gyilkosság megszervezésével. Adam Gyemilhanov - aki a gyilkosság idején Dubaiban volt, majd Szírián át Oroszországba utazott - azonban diplomáciai védelmet élvez, de orosz állampolgársága révén is valószínűtlen, hogy Moszkva teljesítené a kiadatási kérelmet.
Kadirov tagadja, hogy érintett lenne a gyilkosságban, bár azt többször elismerte, hogy Szulimnak - akinek hat éve a szintén Oroszország Hőse címet viselő Dzsabrail, tavaly pedig a hasonló módon kitüntetett, orosz parlamenti képviselőként működő Ruszlan nevű fivérét ölték meg ismeretlenek - börtönben volna a helye gyilkosságokért és emberrablásokért. A Rosszijszkaja Gazeta keddi interjújában pedig kijelentette, hogy Szulimnak köze van a mostani csecsen elnök apja, Ahmad Kadirov meggyilkolásához is. (A halála előtt fél évvel Moszkva támogatását élvezve csecsen elnökké váló férfivel Groznijban a május 9-i ünnepi tribünön végzett pokolgép 2004-ben.) Az interjúban a 32 éves elnök a Kremllel szembekerült, Londonban élő Borisz Berezovszkijt vádolta meg a csecsen háborúk kirobbantásával és Csecsenföldről publikáló Anna Politkovszkaja 2006 októberi meggyilkolásával is.
Az elmúlt bő két évben Moszkvában több befolyásos csecsen személyt megöltek - többek között a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) alezredesét, Movladi Bajszarovot - idén Groznij volt polgármesterével végeztek ismeretlenek az orosz fővárosban, Bécsben pedig a Kadirovot gyilkosságokkal és emberrablással gyanúsító Umar Iszrailovot gyilkolták meg.
A Jamadajev-klán Kadirov után a legbefolyásosabb erő Csecsenföldön, amely konkurenciát is jelenthetett az ambiciózus elnöknek, aki épp a gyilkosság idején próbálta Moszkvában elérni - egyelőre félsikerrel - hogy hivatalosan is oldják fel a terrorelhárító operációk tíz éve működő rendjét Csecsenföldön, további hatalmat adva ezzel Kadirovnak a belső rendteremtésben. Szulim Jamadajev tavalyig az orosz erőkhöz tartozó, a mára felszámolt Vosztok zászlóalj vezetője volt. Az egység öt év alatt 400 csecsen ellenállót semmisített meg. (Ősszel csecsenföldi kezdeményezésre országos elfogatóparancs volt érvényben Jamadajev ellen, bár egyes sajtóértesülések szerint az orosz szövetségi erők hallgatólagos támogatásával távozott Dubaiba Jamadajev.)
Kadirov Moszkva egyetlen szövetségeseként jelenik meg Jamadajev meggyilkolása nyomán, amivel kapcsolatban a csecsen elnök elmondta: Szulimnak börtönbe kellett volna kerülnie, de "halálával a kérdés már nem aktuális."
