Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesülete (EJKE) harmadik alkalommal rendezett székely napot a cívis városban, s a családi nap zárásaként Izsák Balázs tartott előadást arról, hol tart a székely autonómiaküzdelem napjainkban.

Az MTI tudósítása szerint a Székely Nemzeti Tanács elnöke elöljáróban leszögezte: Székelyföld autonómiájának megteremtése a történelmi önazonosság kifejezését szolgálja, amit Székelyföld lakossága önkormányzati közösségben kíván megvalósítani. Izsák Balázs elmondta: a három megye - Maros, Hargita és Kovászna - 13 500 négyzetkilométerén élő 700 ezres székely lakosság 75 százalékos többséget alkot, s a romániai közigazgatás átalakításakor ezt a tényt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hanem törekedni kell az autonómia megadására. Közölte: ez az autonómiatörekvés megfelel az európai uniós irányelveknek, az SZNT 2014-ben megerősített statútumát össze lehet hasonlítani Baszkföld, Katalónia, Dél-Tirol statútumaival. "A román parlament elfogadhatatlannak tartja a statútumot, amivel Románia öngólt rúgott az európai dokumentumoknak" - fogalmazott Izsák Balázs.

Kitért a politikus Kelemen Hunornak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének azon álláspontjára, amely szerint Románia jelenlegi alkotmánya mellett nem lehetséges az autonómia kivívása. Ezzel szemben Izsák Balázs azt mondta: Romániában mint egységes és oszthatatlan államon belül képzelik el Székelyföld autonómiáját. "Nem elfogadható Kelemen Hunor azon álláspontja, hogy az Alkotmánybíróság döntése miatt nem lehetséges az autonómia" - hangsúlyozta, majd hozzátette: nincs alkotmányos akadálya Székelyföld autonómiájának.

Közölte azt is, hogy meg kell akadályozni a nem megfelelő közigazgatási átalakítást Székelyföldön, s hozzátette: a cél elérése érdekében intenzív, kemény munkát kell folytatni. "Ha kell, további megmozdulásokra, akár útlezárásokra is szükség lesz" - mondta a Székely Nemzeti Tanács elnöke.