Netanjahu egy jeruzsálemi tanácskozáson hozzátette, hogy vallomást akar tenni abban a vizsgálatban, amelyet országa tervez az ügyben. A politikus elmondta, hogy ő maga, valamint Ehud Barak védelmi miniszter és Gabi Askenázi vezérkari főnök kész ismertetni minden tényt, de megjegyezte: a vizsgálatnak választ kell adnia azokra a kérdésekre is, hogy ki állt a fedélzeten tartózkodó "szélsőséges csoport" mögött, ki pénzelte annak tagjait. Netanjahu kizárta annak lehetőségét, hogy katonáknak részt kellene venniük a kormány által elrendelt vizsgálatban.

Izrael hivatalosan azután jelenti be a rajtaütéssel kapcsolatos vizsgálatot, hogy lezárul a fő szövetségesével, az Egyesült Államokkal a vizsgálat módjáról kezdett konzultáció.

Izraeli kommandósok május 31-án ütöttek rajta az izraeli zárlat alatt lévő Gázai övezetbe segélyt szállító, török zászló alatt hajózó Mavi Marmara hajón. A fedélzetre helikopterről leereszkedő katonákat izraeli állítás szerint késekkel és botokkal felszerelkezett palesztinbarát aktivisták támadták meg. A kommandósok tüzet nyitottak, megölve kilenc török állampolgárt, köztük egy török-amerikai kettős állampolgárt; valamennyien az IHH török segélyszervezet önkéntesei voltak.

A vérontás nemzetközi felháborodást keltett, s feszültté vált a zsidó állam és egykori szoros muzulmán szövetségese, Törökország viszonya. Izrael azzal védekezett, hogy katonái önvédelemből cselekedtek, Ankara viszont államilag támogatott terrorizmusnak minősítette a történteket.

Az ENSZ az Egyesült Államok támogatásával felszólította a zsidó államot, hogy folytasson le gyors, pártatlan, hitelt érdemlő és átlátható vizsgálatot az ügyben. Izrael hajlandóságot mutatott arra, hogy külföldi megfigyelőket bevonjon a vizsgálatba.