Izrael két hét múlva választ
A közvélemény-kutatások alapján mind nagyobb előnyre tesznek szert az izraeli parlamenti választások előtt a zsidó állam jobboldali pártjai. A 120 fős parlamentben, a Knesszetben a jobboldali Likud jelenleg 12 parlamenti hellyel rendelkezik, de a Benjamin Netanjahu vezette párt 30 mandátumra számíthat a február 10-én esedékes voksoláson - számolt be róla a Háárec című napilap hétfőn honlapján.
A Likud legnagyobb ellenfele a centrista Kadima, amelyet Cipi Livni külügyminiszter irányít, azonban a mostani 29 parlamenti mandátum helyett az előrejelzések szerint csak 22-re van esélye.
Visszaesésre számíthat a középbal irányzatú Munkapárt is Ehud Barak védelmi miniszterrel az élén: 19 mandátuma 17-re csökkenhet. Ugyanakkor a Gázai övezet ellen egy hete véget ért izraeli offenzíva nyomán Barak népszerűségi indexe ugrásszerűen megemelkedett. Általános vélemény az, hogy az izraeliek továbbra is Barakot szeretnék látni a védelmi minisztérium élén.
A jobboldali erők esélyeit növeli az is, hogy a volt Szovjetunióból kivándoroltak által alapított, Avigdor Liberman vezette Iszrael Béténu (Izrael a Mi Otthhonunk) világi párt a jelenlegi 11-ről 16-ra növelheti parlamenti képviselőinek a számát. Netanjahu emellett számíthat a jobboldali vallási pártok támogatására is. A számítások szerint a jelenlegi helyzet alapján a jobboldal 65 fős többségre tehet szert a kneszetben.
Netanjahu a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok nyilvánosságra hozatala előtt vasárnap Jeruzsálemben - ugyancsak a Háárec szerint - Tony Blair volt brit kormányfőnek, a közel-keleti kvartett (Amerika, az EU, Oroszország és az ENSZ) megbízottjának kifejtette: nem óhajtja a zsidó telepek számát szaporítani Ciszjordániában. Viszont felhívta a figyelmet arra is: kormányfővé választása esetén ő sem tehetne mást, mint elődei, vagyis nem tudná útját állni a telepek terjeszkedésének, amelyet a népességnövekedés tesz szükségessé.
Netanjahu közlése szerint politikája középpontjába nem a palesztin állam megteremtésének lehetőségét, hanem a ciszjordániai gazdaság megerősítését helyezné, és mint a Háárec írta, a Likud vezére leszögezte: kormányfőként erről "nagyon intenzív" tárgyalásokat folytatna a palesztinokkal.
Izrael pártjai:
Kadima: Ariel Sharon akkori miniszterelnök alapította 2005-ben, összehozva így a Likud képviselőinek egy részét a Munkapárt egy részével, hogy támogatást szerezzen a gáza-övezetből való kivonuláshoz. Sharon nem sokkal ez után kómába esett, és a jelenlegi miniszterelnök, Ehud Olmert 2006-ban győzelemre vitte a Kadimát. Közvetlenül ez után megcsappant a támogatottsága, főként a sikertelen 2006-os libanoni háborúzás miatt. Egy botrány nyomán olmert lemondott tavaly ősszel, mégis maradt ügyvezetőként, mert utóda, Cipi Livni külügyminiszter asszony nem tudott kormánykoalíciót alapítani.
Likud: Korábban a jobboldal vezető ereje volt, de Sharon kivonulása után összezuhant, és 2006-ban komoly vereséget szenvedett a választásokon. Mostani vezetője Benjamin Netanjahu, aki a 90-es években volt pénzügyminiszter és miniszterelnök is. Vezetése alatt Izrael óriási technológiai fejlődésen ment át, az állam szerepét pedig visszafogták az üzleti életben. Netanjahu most is azt ígéri, gazdasági kérdésekre összpontosít majd, és nem minden a palesztin kérdésről szól, ha ő lesz a miniszterelnök. A zsidó telepekről annyit mondott, nem épít majd újakat, de a meglévőket kibővíti.
Munkapárt: Izrael történetének első felében a Munkapárt dominálta a politikai életet. A 90-es években Jichák Rabin és Simon Peresz idején indították meg a „földet békéért” programot. Ehud Barak védelmi miniszter vezeti ma a balközép Munkapártot. Barak maga ugyan népszerű, és a gázai konfliktus jót is tett népszerűségének, de a párt nem tud kitörni a harmadik helyről.
Shas: Az ultra-ortodox párt hosszú ideje a mérleg nyelvének szerepét játssza a Knesszetben. A párt neve Szefárd Tóra-Követők Uniója. Minden bizonnyal szerepet kapnak az új kormányban is, akárki alapítsa is azt. A Shas párt fő támogatói a gyorsan növekvő, közel-keleti gyökerű vallásos zsidó közösségből kerülnek ki, szellemi vezetőjük pedig az iraki születésű, 88 éves Ovadia Yosef rabbi.
Yisrael Beiteinu: Avigdor Lieberman orosz származású politikus vezeti ezt a tíz éves pártot. A hozzá hasonlóan a Szovjetunió területéről a rendszerváltozás után bevándorolt óriási tömegek hűséges bázisnak bizonyultak: ma 11 képviselőjük van a Knesszetben. Politikájuk meglehetősen extrém: Lieberman javasolta például, hogy az Izrael területén élő másfélmillió arabot (legfőképpen pedig földjeiket) „cseréljék ki” a Ciszjordániában élő zsidó telepesekre és földjeikre. Lieberman a 90-es években még Netanjahu jobbkeze volt, saját pártját – melynek neve azt jelenti, „Otthonunk, Izrael” – 1999-ben alapította.
Egyéb pártok:
A Knesszetben a kis pártokhoz tartozik a képviselői helyeknek majd’ harmada.
Meretz (5 hely): baloldali párt, nem része a mostani koalíciónak. Támogatja, hogy a békéért cserébe Izrael tegyen engedményeket az arab lakosságnak.
Ugyanezt mondja a három arab párt, a Hadash, a Balad, és az Egyesült Arab Lista is, amelyek az arab lakosságot képviselik, összesen tíz képviselővel. A pártok közül kettőt (a Baladot és az Egyesült Arab Listát) Izrael-ellenes kijelentések miatt majdnem kizárták a mostani választásokról.
Az Egyesült Tóra Judaizmusa nevű tömörülésnek jelenleg 6 képviselője van, és európai gyökerű, Askenázi zsidókat képviselnek. Ez is ultra-ortodox vallásos párt.
A Nemzeti Unió, 9 képviselői hellyel, szélsőjobboldali vallásos párt, amely a béketárgyalások leállítását követeli.
Van egy Nyugdíjas Párt is, 7 képviselővel, akik az egyre növekvő idősebb generáció érdekeit képviselik.
