Izrael is bejelentkezett az uruguayi marihuánáért
Az előjelekből ítélve könnyedén sikerágazattá nőheti ki magát a marihuánaipar Uruguayban, ahol tavaly decemberben a világon elsőként legalizálták a szert. Bár a fogyasztást, a termesztést és az eladást is lehetővé tevő törvény csak áprilisban lép életbe, kanadai és chilei cégek mellett izraeliek is bejelentkeztek már marihuánát venni a dél-amerikai országtól. Ahogy a montevideói El Observador írja, a három ország gyógyászati célra vásárolná a marihuánát. Most az uruguayi Nemzeti Drogbizottság tárgyal velük: a chileiek és az izraeliek még csak puhatolóznak, a kanadaiaktól viszont Montevideo már árajánlatot is kapott.
José Mujica elnök törvényjavaslata nyomán az uruguayi képviselőház tavaly augusztusban, a szenátus decemberben döntött a marihuána legalizálása mellett. Az államfő ezután szenteste szignálta a törvényt, amellyel a világ első államilag ellenőrzött marihuánapiaca jött létre. De hogy a szállítmányok mikor indulhatnak útnak, az még nem világos: a törvény hivatalosan csak áprilisban lép életbe, állami marihuánaültetvény még nincs, és a várakozások szerint szeptemberig nem is lesz. Montevideóban ettől függetlenül örülnek a külföldi érdeklődésnek. Mujica egyik tanácsadója, Diego Canepa azt mondta, a kereslet nagy kihívás elé állítja Uruguayt, amely biotechnológiai központtá válhat ezután. A marihuánára sokáig csak fájdalomcsillapítóként gondoltak. Most lehetőség nyílik arra, hogy egy-egy származékot gyógyászati szempontból másként is vizsgáljanak – utalt Canepa a kanadai, chilei és izraeli cégek által hangoztatott célokra.
Az uruguayi törvényben egyébként szó nem esik arról, hogy a dél-amerikai ország marihuánát exportáljon, arról viszont igen, hogy a külföldiek a legalizálás után sem vásárolhatnak a szerből. Ettől függetlenül Uruguayjal kapcsolatban már mindenki „marihuánaiparról” beszél, és mivel a rendszer kialakítása még a jövő kérdése, valószínű, hogy Montevideo az export ügyét is megoldja. Már csak azért is, mert a szakértők az illegális belföldi piacot is évi 30 millió dollárra becsülik.
Ami az eddigi vevőkört illeti, Izraelben a marihuána egyébként illegális, csak nagyon korlátozottan használják a gyógyításban, és bár élvezeti cikként fogyasztani nem szabad, akiket először kapnak el, jellemzően megússzák büntetlenül vagy kis büntetéssel. Kanadában hivatalosan csak az szívhat, aki gyógyulni akar vele, és ehhez is kormányzati engedélyre van szüksége, orvosi célokra azonban – ugyancsak engedéllyel – termeszteni is lehet. Chile ehhez képest már más úton jár: a marihuána és minden más kábítószer illegális ugyan, de a magánterületen történő fogyasztást mindegyik esetében dekriminalizálták már.
De Uruguayhoz zárkózik az az Argentína is, ahol Cristina Fernandez de Kirchner elnök nemrég egy katolikus papot nevezett ki a kábítószer-ellenes kormányzati ügynökség vezetőjének. Juan Carlos Molina az egyik első nyilatkozatában azt mondta, a legalizálás szerinte Argentínában is „megér” egy nyílt társadalmi vitát.
Az uruguayi legalizálással párhuzamosan volt hír, hogy az egyesült államokbeli Coloradóban újévkor kinyitottak az első coffee shopok, New York államban pedig a marihuána gyógyászati célú felhasználását is ellenző kormányzó, Andrew Cuomo szerdán készül bejelenteni, hogy szigorú korlátozások között, de nagybetegek nemsokára mégis fogyaszthatják a szert.
