– Az izraeli légierő vezető szerepet játszott a libanoni és palesztin területeken a gerillák ellen végrehajtott támadásokban, s megszerezte mindazokat a képességeket, amelyek egy esetleges Irán elleni csapáshoz szükségesek – mondta Móse Jaalon miniszterelnök-helyettes. – Ezeket a képességeket használhatjuk a Gázai övezetben a terror elleni háborúban, a libanoni rakétákkal, vagy a szíriai hagyományos haderővel szemben, de akár egy olyan távoli állam ellen is, mint Irán – folytatta Jaalon, aki egykor az izraeli hadsereg vezérkari főnöke is volt.

A Közel-Kelet egyetlen atomhatalma 1981-ben egy iraki atomreaktor, majd 2007-ben egy szíriai létesítmény ellen vetette be légierejét. Ám ami sikerült akkor és ott, az kudarcot vallhat máshol - vélik független szakértők, akik túl távolinak, szétszórtnak és jól védettnek látják az iráni atomlétesítményeket. Az izraeli vezetők ritkán használják a háború kifejezést Iránnal kapcsolatban, bár a titkos iráni urándúsítás, a nagy hatótávolságú rakétákra vonatkozó tervek és a teheráni vezetés által alkalmazott ellenséges retorika miatt Izrael halálos fenyegetésként tekint az iszlám köztársaságra. A zsidó állam hivatalosan ugyan támogatja az Irán ellen hozandó ENSZ BT-szankciókra vonatkozó erőfeszítéseket, de Netanjahu és más izraeli tisztviselők szerint minden eshetőségre fel kell készülni.

Két másik magas rangú izraeli tisztségviselő arról beszélt a napokban, hogy az Egyesült Államok által előnyben részesített diplomáciai nyomásnak adni kell egy esélyt. – Úgy hiszem, június közepére lesznek ugyan új szankciók, de ezek felhígulva kerülnek majd ki a tárgyalóasztalról, és nem valószínű, hogy hatékonyak lesznek – idézte egy szóvivő Ehud Barak védelmi minisztert. – Mindazonáltal fontosak a szankciók, hiszen az eddigi halogatás csak jót tett Iránnak – folytatta. – Emellett nagyon valószínű, hogy egyes európai országok más, hatékonyabb szankciókat is életbe léptetnek majd – vélte Barak.

Egy másik miniszterelnök-helyettes, Dan Meridor, aki Jaalonhoz és Barakhoz hasonlóan Netanjahu belső köréhez tartozik, azt hangsúlyozta, hogy Irán megzabolázása globális kihívás. – Ha végül Irán mégis megszerzi az atombombát, annak komoly következményei lesznek a jelenlegi világrendre, hatalmi egyensúlyra és a játékszabályokra nézve. Jaalon egyébként úgy vélte, Izrael lényegében már most is konfliktusban áll Iránnal, hiszen az ország Izrael ellenségeinek - köztük a palesztin Hamásznak és a libanoni Hezbollahnak - a legfőbb támogatója.