Ez azt jelenti, hogy egyetlen izraeli szervezet, személy sem részesülhet brüsszeli pénzből, amennyiben az – Kelet-Jeruzsálemet is beleértve – 1967-es határokon kívül működik. Az egyik miniszter azt állította, hogy a rendelkezés őt a holokausztra emlékezteti. Brüsszel már korában is követelte, hogy válasszák el Izraelt és a ciszjordániai telepeit, külön jelöljék meg az onnan származó termékeket. Uri Ariel lakásügyi miniszter szerint az EU lépése fajgyűlölő és a zsidó néppel szembeni diszkriminációval terhes, egyben azokra a tilalmakra emlékeztet, amelyeket a második világháború előtt és alatt gyakoroltak Európában a zsidók ellen.

Az izraeli baloldal viszont gratulált az EU-nak, mert az „kijelölte az ország határát, amelyet a kormány elmulasztott megtenni” – írta a Jediot Aharonot online kiadása. Szintén itt számoltak be arról, hogy az izraeli tervezési főhatóság elé került a terv, amely értelmében a kormány a ciszjordániai telepeken közel 1100 új lakás építését engedélyezi.