Izrael egyre elszigeteltebbé válik a Közel-Keleten, így mielőbb tárgyalóasztalhoz kell ülnie nem csak a palesztinokkal, de Törökországgal és Egyiptommal is – a gyors helyzetértékeléséből ítélve ezzel az üzenettel tesz látogatást a zsidó államban Leon Panetta amerikai védelmi miniszter, aki vasárnap az őt szállító repülőgép fedélzetén nyilatkozott újságíróknak. A tárcavezető szerint Izraelnek a „kommunikáció új útjaira kell rátalálnia”, ha célja megőrizni a stabilitást a régióban. „Hogy az izraeli katonai fölénynek meg kell maradnia, ahhoz számomra kétség sem fér. De fel kell tennünk a kérdést, elégséges-e ez akkor, amikor diplomáciai téren az elszigeteltség felé halad az ország” – fogalmazott a politikus. Panetta az izraeli és a palesztin vezetéssel is tárgyalóasztalhoz ül, mielőtt továbbutazna a NATO védelmi minisztereinek csúcsára Brüsszelbe.

A találkozók nem ígérkeznek könnyűnek, közvetlen párbeszédre rávenni a palesztinokat és az izraelieket pedig még kevésbé. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt még mindig ott pihen a palesztin függetlenségi kérelem, amelyet Mahmúd Abbász elnök nyújtott be másfél hete. Amerika előre jelezte, élni fog vétójogával a teljes jogú tagfelvételi kérelem ellen, annak ellenére, hogy a lépés végzetesen csorbíthat hírnevén az arab világban, miután személyesen Barack Obama is többször hitet tett a palesztin állam mellett. Izrael szemét viszont az szúrja, hogy az amerikai elnök ezt a függetlenséget az 1967-es határok szerint képzelné el – ahogy a palesztinok is –, Tel-Avivban viszont hallani sem akarnak a szent város, Jeruzsálem felosztásáról. A majdani Palesztina a Gázai övezet, Ciszjordánia és az utóbbihoz kapcsolódó „főváros”, Kelet-Jeruzsálem területén jönne létre, de válaszul a függetlenségi kérelemre az izraeli belügyi tárca nagy nemzetközi felháborodásra a múlt héten 1100 új zsidó telepeslakás megépítésére adott engedélyt a város egyik délkeleti negyedében.

Washington emellett szeretné mielőbb elsimítva látni a török-izraeli és az izraeli-egyiptomi ellentéteket is. Bár az utóbbinak – a kairói nagykövetség ostromának – több köze van a Hoszni Mubarak elnök bukásával felszabadult indulatokhoz, mint stratégiai célokhoz, a viszály Ankara és Tel-Aviv között a gázai segélyflottilla elleni kommandósakció óta tart. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök Izrael-ellenes kijelentéseitől és bocsánatkérési követeléseitől azóta visszhangzik a világsajtó, a Fehér Háznak viszont vajmi kevéssé van ínyére, hogy a két nagy térségbeli szövetségese között – az amerikai után Törökországé a NATO második legnagyobb hadserege – nagyköveti kiutasításig fajult a helyzet.