Hétfőn Londonban és Párizsban is bekérették Izrael nagykövetét, tiltakozásul amiatt, hogy a zsidó állam háromezer új lakást akar felépíteni Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben. A francia-brit tiltakozás szerint az építkezés – amely gyakorlatilag elvágná Kelet-Jeruzsálem palesztinok lakta területeit a ciszjordániai palesztinoktól – „végzetes csapást” jelent az izraeli–palesztin békére nézve, és árnyékot vetne arra is, hogy Izrael valóban elkötelezett-e a két államról szóló elképzelések és a béke mellett.

Hogy milyen jelentőségű ügyről van szó, azt ékesszólóan jelzi, hogy Nagy-Britannia és Franciaország is a maga nagykövete visszahívásával fenyegette meg Izraelt, ha valóban elindulnak az építkezések. Arra, hogy az E1 jelzésű területen nem építkeznek, Izrael már többször ígéretet tett hagyományos szövetségesének, az Egyesült Államoknak is. Most Washington, de Berlin és Moszkva is bírálta, hogy Izrael építkezni akar, Svédországban pedig a brit-francia példához hasonlóan bekérették az izraeli nagykövetet.

Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő azzal rázta le a bírálatokat, hogy országa folytatja az építkezéseket ott, ahol stratégiai érdekei ezt így kívánják; Izrael a palesztinok új státuszáról szóló döntésre úgy tekint, mint amely sérti a korábban kötött megállapodásokat – főleg az 1993-as oslói egyezményt, amelyet Jeruzsálem továbbra is irányadónak tart az egymás mellett létező zsidó és palesztin állammal kapcsolatban.

A lakásépítésekről egyébként egy nappal azután született meg a döntés, hogy az ENSZ Közgyűlése elsöprő többséggel megszavazta a palesztinok új státuszát az ENSZ-ben. Eszerint a Mahmúd Abbász elnök vezette Palesztin Hatóság szavazati joggal nem rendelkező megfigyelőként vehet részt a közgyűlési vitákon, később pedig tagja lehet a tagszervezeteknek és a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) is.

Nem az építkezés egyébként az egyedüli szankció, amelyről Izrael a palesztinok új ENSZ-státusza miatt hozott döntést. A Palesztin Hatóság elesik 120 millió dollárnyi adóbevételtől is, amelyet Izrael az ő képviseletében szed be; hivatalos bejelentések szerint az összeget abból a 200 milliós tartozásból vonják le, amellyel a Palesztin Hatóság az izraeli elektromos műveknek tartozik.