Izrael befejezte a kivonulást
Az utolsó izraeli katona is elhagyta szerda hajnalra a Gázai övezetet. „Ma reggel az izraeli védelmi erők utolsó katonája is elhagyta a Gázai övezetet, felkészült minden eshetőségre – jelentette be az izraeli hadsereg egyik szóvivője.
Izrael már korábban közölte, hogy a kivonulás után néhány alakulat az övezet közelében marad arra az esetre, ha palesztin részről újabb rakétatámadás érné az ország területét.
A Háárec című lap úgy értesült, hogy az izraeli hadsereg belső vizsgálatot folytat abban az ügyben, hogy a nemzetközi tilalom ellenére valóban bevetettek-e foszfortartalmú lövedékeket a Gázai övezetben.
A vizsgálat tárgyát mintegy húsz lövedék képezi, amelyet a lap szerint egy ejtőernyős egység vetett be a Gázai övezet északi részén, lakott terület ellen.
A Háárec úgy tudja, hogy egy tartalékos ezredest bíztak meg a vizsgálattal. A hadsereg szóvivője azonban cáfolta, hogy folyna hivatalos vizsgálat.
A lap által idézett szerint a hadsereg kétféle, foszfortartalmú aknalövedéket vetett be: 155 milliméteres, füstképző tüzérségi lövedéket, amely kis mennyiségű foszfort tartalmaz, és 120 milliméteres aknagránátot, amelynek nagy a foszforkoncentrátuma. Ez utóbbi, nagyon súlyos égési sebeket okozó fajtából húszat vetettek be Bét-Lahja település ellen.
Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet, amelynek küldöttsége ellátogatott a palesztin területre, háborús bűntettel vádolja a zsidó államot a foszfortartalmú aknalövedékek bevetése miatt.
Izrael megtiltja, hogy közöljék a gázai övezeti offenzívában részt vevő egységparancsnokok személyazonosságát, éppen attól félve, hogy háborús bűntettek vádjával vizsgálatot indíthatnak ellenük. E tilalom a tisztek nevére és fényképére is vonatkozik.
Nyolc izraeli jogvédő szervezet is azt követelte kedden a főállamügyésztől, hogy indítson vizsgálatot a hadsereg gázai műveleteiről, különös tekintettel a civileket ért támadásokra.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár kedden a palesztinokat segélyező ENSZ-szerv (UNRWA) egy izraeli találattól lerombolt gázai raktárépülete előtt tartott sajtótájékoztatóján botrányosnak és teljességgel elfogadhatatlannak nevezte, hogy ENSZ-épületeket ért támadás a gázai harcokban. Mélyreható vizsgálatot követelt és azt, hogy a felelősök bíróság előtt adjanak számot tettükről.
Az ENSZ azt szeretné, ha az összes gázai övezeti határátkelő megnyílna és Izrael nem csak élelmiszert és gyógyszert, hanem építőanyag-szállítmányokat is beengedne a palesztin területre – közölte John Holmes. Az ENSZ-főtitkár humanitárius ügyekkel foglalkozó helyettese kedden New Yorkban létfontosságúnak mondta, hogy Izrael beengedje a cementet, csővezetékeket és egyéb építőanyagokat szállító járműveket az övezetbe, hogy a zsidó állam nagy pusztítást okozó offenzívája után megkezdhessék az újjáépítést. Holmes, aki várhatóan Izraelbe érkezik, azt is fel kívánja vetni, hogy segélymunkások is beutazhassannak az övezetbe.
A konfliktus ára
Az izraeliek és a palesztinok valamennyien kétszer olyan gazdagok lehetnének ma, ha a közel-keleti békefolyamat kezdete óta eltelt csaknem két évtizedben nem folytatódott volna a közöttük lévő konfliktus – állapította meg szerdán közzétett jelentésében egy nemzetközi szakértői csoport.
Az újdelhi székhelyű Stratégiai Előrejelző Csoport elnevezésű agytröszt, szerint mind az izraeliek, mind a palesztinok egy főre eső jövedelme csaknem a duplája lenne a jelenleginek.
Izrael és a palesztinok között 1991-ben Madridban kezdődtek meg a béketárgyalásokat, melyek elvezettek a palesztin önkormányzat létrejöttéhez Ciszjordániban és a Gázai övezetben; ezeket a területeket Izrael az 1967-es közel-keleti háborúban foglalta el. A palesztin felkelés 2000-ben vette kezdetét. „Izrael számára egy 1991 óta tartó béke 2010-re fejenként 44 ezer dollár éves jövedelmet eredményezett volna a jelenlegi helyzetben várható 23 ezer dollár helyett. A palesztinoknál pedig 2010-ben 2400 dollár lenne 1220 dollár helyett” – olvasható a jelentésben.
