Izrael: moratórium helyett béke
Az izraeli napilap értesülése szerint Mahmúd Abbász palesztin elnök vállalta, hogy még egy hétig nem hagyja ott a húsz havi szünet után nemrég felújított közvetlen béketárgyalásokat. Izraeli részről ugyanakkor jelezték: a szukót ünnepe alatt nem várható számottevő építési tevékenység a telepeken. A szukót hét napon át tartó sátoros ünnepe a három zsidó főünnep egyike, amikor az izraeliek közül sokan szabadságra mennek, s az üzletek is korlátozott nyitvatartással dolgoznak.
Az egyhetes hosszabbítás ötlete azokon a találkozókon merült fel, amelyeket George Mitchell, az amerikai elnök különmegbízottja folytatott New Yorkban Abbásszal és Ehud Barak izraeli védelmi miniszterrel. A kezdeményezés esélyt adhat arra, hogy elkerüljék a washingtoni Fehér Házban épp négy hete felújított izraeli-palesztin békefolyamat összeomlását, ami Barack Obama amerikai elnök számára is súlyos kudarcot jelentene.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, éjfél után néhány perccel kiadott nyilatkozatában, felszólította Mahmúd Abbászt a tárgyalások folytatására. Netanjahu leszögezte, hogy őszinte a béke elérésére irányuló törekvése. Megismételte, hogy kész egy éven belül tető alá hozni a palesztinokkal a történelmi jelentőségű békemegállapodást.
Közben az izraeli közszolgálati rádió jelentése szerint hétfőn reggel máris újrakezdődtek az építési munkák néhány ciszjordániai zsidó telepen. Buldózerek kezdtek el dolgozni például a palesztin terület északi részén fekvő Adam településen, ahol mintegy harminc új lakást készülnek felépíteni. Az izraeli televízió 2-es csatornájának hírei szerint további, legalább nyolc telepen újítják fel az építkezéseket, köztük a Hebronnal szomszédos Kirjat-Arbában.
A ciszjordániai zsidó telepek bővítésére vállalt tíz hónapos részleges moratórium vasárnap éjfélkor járt le, és az izraeli miniszterelnök Washington követelése ellenére nem hosszabbította meg az építési tilalmat. Lépésével elkerülte viszont, hogy szembe kelljen szegülnie a kormánykoalíciójában helyet foglaló telepesbarát pártokkal. Netanjahu korábban arra kérte a telepeseket, hogy tanúsítsanak önmérsékletet a moratórium lejárta után, s maga is kilátásba helyezte, hogy korlátozni fogják a felújított építési munkálatokat.
Órákkal a határidő lejárta előtt a palesztin elnök franciaországi zsidó közösség képviselőivel találkozva megerősítette azt az álláspontját, hogy időpocsékolás lenne a békefolyamat folytatása, ha Izrael nem hosszabbítja meg a moratóriumot. A Palesztin Hatóság elnöke előzőleg közölte azt is, hogy az Arab Liga állandó bizottság október 4-én ülést tart az ő kérésére, s a tanácskozás témája az Izraellel folytatott párbeszéd lesz. Addig még az általa vezetett Fatah mozgalom és a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) vezetése is összeül, hogy az izraeli kormány végleges döntése nyomán - legyen az kedvező vagy nem - áttekintse a párbeszéd folytatásának a lehetőségeit - mondta Abbász. Szóvivője hétfőn Párizsban újfent megerősítette: a palesztinok nem nyilatkoznak hivatalosan a béketárgyalások folytatásáról mindaddig, amíg október 4-én nem konzultálnak az arab országokkal. A palesztin elnök Párizsban Nicolas Sarkozy francia államfővel is tárgyalt. Sarkozy ezután kijelentette, szeretné, ha a béketárgyalások következő fordulóját még októberben Párizsban tartanák meg. Közös sajtótájékoztatójukon Abbász kijelentette, Izrael telepépítési tevékenységét még 3-4 hónapra mindenképpen fel kellene függeszteni. Felvetésével a francia elnök is egyetértett.
Washington hétfőn csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Izrael hagyta lejárni a ciszjordániai zsidó telepek bővítésére vonatkozó, 10 hónapja érvényben lévő részleges tilalmat. Philip Crowley amerikai külügyi szóvivő a sajtó munkatársainak elmondta, hogy George Mitchell, az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja kapcsolatban van az izraeli és palesztin tisztségviselőkkel. Ezen kívül a héten a térségbe látogat egy amerikai csapat, hogy megbeszéléseket folytasson a felekkel. „A tegnapi döntés miatt még mindig van egy megoldandó problémánk, és ráadásul még nincs kitűzött időpontja a közvetlen megbeszélések következő fordulójának, de kapcsolatban maradunk a tárgyalópartnerekkel, hogy követni tudjuk a fejleményeket" - tette hozzá Crowley.
Hasonlóan nyilatkozott Catherine Ashton, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője is. Szóvivője hétfőn Brüsszelben emlékeztetett arra, hogy az EU az elmúlt hetekben felszólította Izraelt a moratórium meghosszabbítására, hogy ne sodorja veszélybe a közvetlen izraeli-palesztin béketárgyalásokat.
Ashton hétfőn rövid telefonbeszélgetést folytatott George Mitchell amerikai közel-keleti különmegbízottal, Mahmúd Abbász palesztin elnökkel és Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel.
Megünnepelték a moratórium végét is
A ciszjordániai zsidó telepeken még vasárnap megünnepelték a tíz hónapos moratórium lejártát. A mélyen Ciszjordánia belsejében fekvő Revava telepen alkonyatkor közel kétezer zsidó kétezer, az izraeli nemzeti lobogó színeiben pompázó kék-fehér léggömböt eresztett a levegőbe, annak jeléül, hogy a telepesek Ciszjordánia-szerte készek haladéktalanul hozzálátni a már engedélyezett kétezer új lakás építéséhez. Az azonban aligha valószínű, hogy az izraeli védelmi minisztérium a közeljövőben további építkezésekhez járulna hozzá.
Körülbelül félmillió zsidó él azon a több mint 100 ciszjordániai telepen, melyek bővítése a kérdés. A „telepek" gyűjtőnév több tízezres városokat, pár ezres városkákat, olykor pár tucat lakókocsiból álló településeket foglal magában. Lakóik között sok az elkötelezett, vallásos cionista, de jó részüket egyszerűen az olcsóbb lakhatás vonzotta az 1948-as határon túlra.
A palesztinok azt vallják, hogy a zsidó telepek lehetetlenné teszik számukra egy életképes független állam létrehozását, így a telepek kérdése az egyik kulcsprobléma, amelynek megoldása nélkül elképzelhetetlennek látszik bármilyen békemegállapodás. Jelenleg több mint 430 ezer zsidó él jóval több mint száz telepen az 1967-es közel-keleti háborúban Jordániától elfoglalt Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem területén, miközben ugyanebben a térségben 2,5 millió palesztin él. Az ENSZ Nemzetközi Bírósága illegálisnak minősítette a zsidó telepek létrehozását, Izrael azonban vitatja ezt a döntést.
Közel a béke a Hamász és a Fatah között
A Hamász radikális palesztin szervezet száműzetésben élő vezetője, Háled Mesaal hétfőn arra kérte a Palesztin Hatóság vezetőjét, Mahmúd Abbászt, hogy szüntesse be a béketárgyalásokat Izraellel, mivel a moratórium lejárta után újrakezdődött a telepek építése az elfoglalt ciszjordániai területeken. A Hamász mindig is elítélte az Izraellel való békekötést, és azzal fenyegetett, hogy megpróbálja megzavarni a béketárgyalásokat.
Arra kérem a Palesztin Autonóm területeken élő testvéreimet, hogy tartsák be ígéretüket, és valóban fejezzék be a béketárgyalásokat az (izraeli) ellenséggel, mivel azt mondták, így fognak tenni, ha az folytatja a telepek építését Ciszjordániában – mondta Mesaal az Arab Liga egyik testületének számító Arab Parlament gyűlésén Damaszkuszban. „Abszurd dolog úgy tárgyalni, hogy nem vagyunk fölényben” – hangsúlyozta. A radikális muzulmán vezető azt is hozzátette, az izraeli miniszterelnök, Benjámin Netanjahu nem az az ember, aki békét fog teremteni a régióban.
Damaszkuszi nyilatkozatában Mesaal kijelentette azt is, hogy már csak apróbb nézeteltérések akadályozzák a megbékélést a rivális palesztin mozgalommal, a Fatahhal. A Hamász vezetője azt állította, hogy a két szervezet valódi lépéseket tett a kapcsolatok normalizálására, és októberben Kairóban közös találkozóra kerül sor. A palesztin szervezetek közötti szakadás 2007-re nyúlik vissza, amikor a Hamász véres összecsapások árán kiűzte a Palesztin Hatósághoz és Mahmúd Abbász elnökhöz hű Fatahot a Gázai övezetből, s így Abbász fennhatósága a gyakorlatban csak Ciszjordániára terjed ki.
A két szervezet megbékélése azért fontos, mert Abbásznak egyértelmű palesztin álláspontra lenne szüksége a szeptember elején újrakezdett izraeli-palesztin béketárgyalások során.
