Az izlandiak azon kevés európai nemzet közé tartoznak, akiknek egyáltalán nem nehezítette meg az életét az Eyjafjallajokull vulkán kitörése. – A fővárosban és környékén, ahol a lakosság kétharmada él, semmi nyoma katasztrófahangulatnak. Szó sincs például élelmiszer-felvásárlásról vagy a pánik bármilyen más jeléről. Az egész országban akadálymentes a közlekedés, a belföldi légi járatok is repülnek.

A keflavíki nemzetközi reptér is nyitva tart, az USA-ból folyamatosan érkeznek a gépek, és Európa felé is indulnak – állítja Oppelt Csaba. A magyar diák az Izlandi Egyetemen tanul, és a reykjavíki Nemzeti Múzeumban dolgozik. Úgy látja: az izlandiakat nem viselte meg túlzottan a vulkánkitörés, és nem igazán értik azt a felhajtást, ami a számukra úgyszólván mindennaposnak számító eset kapcsán a nemzetközi sajtóban kialakult.

– Az a terület, amelyet most a vulkán tevékenysége bármilyen formában érint, a sziget felszínének talán csak a 2 százaléka. Legfeljebb 700 ember él ott, vagyis meglehetősen szűk az a kör, amelyiknek az életét átmenetileg befolyásolja a füst vagy a hamu – hangsúlyozza. Szerinte egy ekkora (azaz nem különösebben nagy) vulkánkitörés Izlandon nem okoz felfordulást. A katasztrófavédelem profi, tanácsaira mindenki odafigyel. Igaz, csak a hamutól sújtott terület lakóinak ajánlották, hogy szigeteljék le az ajtókatablakokat, az állataikat pedig tereljék zárt helyre.

A működő vulkán egyáltalán nem ritkaság arrafelé. – Itt mindenki egy kicsit amatőr geológus is. Tudják, ha máshonnan nem, hát a sajtóból, hogy ez a magma más típusú, mint a csaknem kétszáz évvel korábbi nagy kitörés idején. Ebből sokan arra következtetnek, hogy a mostani aktivitás nem lesz túl hoszszú. Hasonló megfontolásból egyelőre a közeli, sokkal nagyobb Katla kitörésétől sem tartanak. Ám hivatalosan nem találgatnak, tudják, hogy a vulkán kiszámíthatatlan – szögezi le.

Egy izlandi vulkán okozott közlekedési káoszt Európában. A ritka jelenség oka, hogy a repülőkre különösen veszélyes hamut a szél a kontinens felé fújta, sorra kapcsolva ki a hálózatból a repülőtereket

Oppelt szerint egyelőre az izlandi gazdaságot sem rázta meg az esemény: az eddig repülőn szállított halat hajóra rakják, vagy lefagyasztják. Az utazásszervezők Európa helyett Amerikára koncentrálnak, talán csak az üvegházi virágtermelők helyzete vált nehezebbé.

– Az itt élők nem hajlamosak a pánikra – meséli. – Két éve átéltem köztük egy komolyabb földrengést. Megijedtem, de amikor láttam, hogy mindenki zavartalanul tovább kávézgat, a nyugalmuk rám is átragadt. Akik hosszabb időt töltöttek kint, azt mondják, hogy csak akkor kell szaladni, ha az izlandiak is futnak, de olyat én még nem láttam – tette hozzá.

Oppelt Csaba március 30-án, az első kitörés helyszínén