Nem a mostani mindennapok, s legkevésbé sem a hónap végén esedékes óraátállítás (a Krím időzónában is elhagyja Ukrajnát), hanem a hogyan tovább aggasztja az Oroszországhoz csatlakozó félsziget lakóit a Krími Magyar Társaság elnöke szerint.

Mint a Szimferopolban élő Fruszlov Vladimir lapunknak telefonon elmondta, ugyan sorok alakultak ki a töltőállomásoknál, ahogy alkalmanként a bankoknál is, de benzinhez vagy élelemhez ugyanúgy hozzá lehet jutni, mint korábban: nem tapasztalt ebben fennakadást. Kisvállalkozóként inkább a jövőtől tart az 1980 és 1986 között Magyarországon élt, a műszaki egyetemen tanult férfi, aki ma is kiválóan beszéli nyelvünket.

Sorbanállók egy szimferopoli banknál Vasily Fedosenko / Reuters

 – Az utóbbi három év amúgy sem volt könnyű gazdaságilag. Egy nyomdát és egy reklámügynökséget működtetek, így más vállalkozókhoz hasonlóan a jövőbeli feltételek foglalkoztatnak. Izgulunk, mit hoz a holnap. Hogyan fog működni a bankrendszer, milyen iratokra, engedélyekre lesz szükségünk, hogyan regisztrálják az autónkat, milyen beutazási lehetőségeink lesznek máshová? – sorolja a kérdéseket. Mint mondja, maga egyébként nem szokott Oroszországba utazni.

Fruszlov Vladimir még a vasárnapi krími népszavazás előtt elmondta a magyar tömegtájékoztatásban: közösségük azt szeretné, hogy a félsziget maradjon Ukrajna része, továbbra is autonóm köztársaságként. „A krími magyarok nem támogatják a szeparatizmust, fontosabb a nyugalom és a béke”, fogalmazott. „Látni ugyan látunk fegyvereseket a városban, de nincsenek sokan, és nem jellemző, hogy megállítanák az embereket. A katonai jelenlét inkább a városokon kívül szembetűnő a félszigeten”.

A negyed magyarországnyi, 26 ezer négyzetkilométer területű, kétmilliós lakosságú Krím gazdaságának nagy kérdőjeleivel az üzleti sajtó is sokat foglalkozott az utóbbi időben. A bérezés alacsonyabb az ukrán átlagnál, a kijevi fizetéseknek csaknem a fele.

A főleg a szolgáltatásokra épülő gazdaság egyik fő bevételi forrása az idegenforgalom. Noha a turizmus megsínylette az elmúlt heteket, amikor a félsziget világpolitikai tényezővé lépett elő, a helybéliek abban reménykednek: ez csak szezonális kiesés lesz.

– Majd az év végén lehet pontos mérleget vonni. Eddig is sok orosz érkezett hozzánk, ők majd újra elkezdenek idelátogatni –mondja Fruszlov Vladimir. A magyar Külügyminisztérium mindenesetre a konzuli szolgálat honlapjának tanúsága szerint továbbra sem javasolja, hogy honfitársaink a Krímbe utazzanak. Ezt a többi közt az általános biztonsági helyzet romlásával indokolja a tárca.