Ízelítő az EU jövőjéből
„Európa megváltoztatott.” Ez a kissé patetikus mondat jól érzékelteti az egyébként nagyon is a földön járó Nicolas Sarkozy hathónapos EU-elnökségének lényegét. A francia államfő Strasbourgban, az Európai Parlament képviselői előtt mondotta el búcsúbeszédét, amelyben tőle szokatlanul szerényen foglalta össze az eredményeket.
A most befejeződő félév nagy vesztese az Európai Bizottság. Sarkozy ugyan minden alkalommal megemlíti José Manuel Barroso elnök döntő szerepét a válságok megoldásában, de ez csak porhintés: a francia elnökség megmutatta, hogyan működik majd az unió a Lisszaboni Szerződés elfogadása után, erős, komoly legitimitással és hatalommal rendelkező elnök vezetésével. Sarkozy szereplése előrevetíti, hogy az EU csak az intézményes változtatásokkal, erős kezű vezetéssel, nagyra törő célokkal és a kompromisszumok kultúrájának még eredményesebb alkalmazásával foglalhat el az eddiginél is komolyabb szerepe a nemzetközi politikában és gazdaságban. "Európa a XX. század legszebb gondolata, a cseh elnökség méltóképpen fogja ezt képviselni" - búcsúzott a képviselőktől a francia államfő.
Sarkozy szerint az elmúlt időszak ismét bebizonyította, hogy a világnak nagy szüksége van egy erős és egységes Európára, amely a szükséges kompromisszumokkal is képes választ adni az új kihívásokra. A franciáknak egy nagyon nehéz periódusban kellett vezetniük Európát, elég csak utalni az ír népszavazás negatív eredményére, az orosz-grúz háborúra és a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válságra.
Az elnök kiemelte, hogy mindhárom ügyben sikerült közös fellépéssel megoldást találni: az írek olyan garanciákat kaptak, amelyek lehetőséget teremtenek e jövő évi megismételt referendum sikeréhez, az oroszok nem vonultak be Tbiliszibe és nagyrészt kivonultak az elfoglalt grúz területekről, az EU-országok pedig külön-külön és együtt is gyorsan felismerték a krízis veszélyeit és megtették a rövid távú, de nélkülözhetetlen intézkedéseket.
Sarkozy külön megemlékezett arról a hétvégéről, amikor össze kellett kalapozni a pénzt a magyar gazdaság megmentésére. Magyarország neve egyébként még kétszer hangzott el az energia- és klímacsomag kapcsán: az elnök elismeréssel szólt a volt szocialista országokról, amelyek a megegyezés érdekében elfogadtak egy számukra előnytelen számítási módot, cserébe a többiek belementek egy olyan megoldásba, amelyben a szociális szempontokat is figyelembe veszik.
Méltatta Sarkozy a Mediterrán Unió létrehozását is, ez az új szervezet szerinte lehetőséget nyújt az arab-izraeli párbeszéd elmélyítésére és az EU közel-keleti békeaktivitásának fokozására. Az elnök röviden kitért a közös védelmi politikára is, hangsúlyozva, hogy ezt önállóan, de a NATO-val egyeztetve kell átalakítani.
A beszédben egy szó sem hangzott el a mezőgazdaságról, ez is mutatja, hogy ebben a témában sem sikerült előre lépni. A részben a rendkívül agilis és erőszakos Sarkozynek köszönhető pozitívum mellett azonban nem szabad megfeledkezni a francia elnökség kudarcairól sem, elsősorban Párizs és Berlin viszonyának megromlásáról. Angela Merkel rossz szemmel nézte Sarkozy domináns ambícióit és a gazdasági válságot is más eszközökkel véli megoldhatónak. A német kancellárnak nagyon nem tetszik Sarkozy és Gordon Brown összeborulása és személyesen is taszítónak találja a francia államfő stílusát.
Sarkozy gyors sikereinek egyik titka éppen az, hogy maga mellé tudta állítani a korábban Németországot támogató kisebb EU-tagállamokat.