Az Európai Bizottság állásfoglalása Magyarország helyzetéről 2012. január 11-én:

Az új magyar alkotmánnyal kapcsolatos tavalyi fejlemények és a helyzet követésére vonatkozó kötelezettségvállalások nyomán az Európai Bizottság az elmúlt hónapokban mindvégig együttműködött a magyar hatóságokkal az új alkotmányt felvezető sarkalatos törvények előkészítése során. A Bizottság kifogásokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy ezek a törvények megfelelnek-e az Európai Unió törvényeinek. Ezeket a kifogásokat decemberben a Barroso elnök, illetve Reding, Kroes és Rehn alelnök által küldött levelek is kifejezésre juttatták.

A magyar Országgyűlés december 30-án el is fogadott egy sor sarkalatos törvényt. A (csatlakozási) szerződések őreként a Bizottság fenntartja, hogy az új jogszabályok egy része uniós jogot sérthet. Tíz nappal ezelőtt a Bizottság megkapta a sarkalatos törvények elfogadásra került szövegváltozatát. A munka, amelynek során megvizsgáljuk, hogy e törvények végső változata megfelel-e az uniós jognak, azonnal elkezdődött; a Bizottság pillanatnyilag e vizsgálat utolsó fázisában tart.

Anélkül, hogy e vizsgálat eredményét megelőlegezné, a Bizottság elkötelezett marad, hogy teljes hatáskörben vizsgálja, kompatibilis-e a nemzeti az uniós joggal, és fenntartja magának a jogot minden lépésre, amelyet megfelelőnek ítél, vagyis azt a lehetőséget, hogy a csatlakozási szerződés 258. cikkelye alapján elindítsa a kötelességszegési eljárást.

A kifogások számos területet érintenek, köztük a nemzeti bank függetlenségét, az igazságszolgáltatásra vonatkozó döntéseket, főleg a bírók és az ügyészek kötelező nyugdíjaztatását 70 helyett 60 éves korukban, és az adatvédelmi ombudsman hivatalának függetlenségét is.

A bizottsági szolgálatok a következő napokban fejezik be a vizsgálatukat. Ez a testület számára lehetővé teszi, hogy következő ülésén, január 17-én kimerítő jogi szakvélemény nyomán hozzon döntést a megfelelő lépésekről.

A Bizottság kész minden jogával élni azért, hogy biztosítsa, a tagállamok teljesítik azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyeket az Európai Unió országaiként maguk is elfogadtak.

Általánosságban a Bizottság emlékeztet arra, hogy egy jogállamiságon nyugvó, törvényi szempontból stabil környezet, beleértve a sajtószabadság, a demokratikus elvek és az alapvető jogok tiszteletben tartását a legjobb garancia az állampolgári bizalomra, illetve a partnerek és a befektetők bizalmának elnyerésére is. Ez különösen életbevágó gazdasági válság idején, az említett aggályok megnyugtatásának leggyorsabb módja pedig természetesen a magyar hatóságok fellépése lenne.