Ítélni sem mer az alkotmánybíróság
Amint várható volt, a testület konzervatívjai olyan alkotmányt szerkesztettek, amely az iszlám jogrend (saría) fő elveire hivatkozik, s korlátozza a szólásszabadságot és a nők jogait. (A százfőnyi gyűlésben alig tucatnyi keresztény képviselőnek jutott hely, de tiltakozásul ők is távol maradtak a szavazástól.) Mohamed Murszi államfőt azonban kevéssé zavarja az ellenzék félelme, miszerint az új alkotmánytervezet nagy lépés a politikai iszlám felé vezető úton, s a dokumentumot alkalmasnak találta arra, hogy december 15-én népszavazásra tűzzék.
Tüntetés és ellentüntetés előzte meg az alkotmányozó gyűlés sebtében elvégzett munkáját, amelynek legitimitását amúgy is sokan kétségbe vonják Egyiptomban. A Mubarak megdöntésében főszerepet játszó kairói Tahrir téren tízezrek gyűltek össze pénteken, tiltakozván az új alkotmánytervezet és az államfő jogköreit kiszélesítő rendelet ellen. Erre válaszul szombaton Murszi hívei vonultak utcára, éltetve a Muzulmán Testvériség által az államfői székbe juttató elnököt és az új alkotmánytervezetet. A kairói egyetem előtt a zászlókat lengető tömeg azt skandálta, hogy „a nép Isten törvényének alkalmazását akarja”. A demonstrációt a Muzulmán Testvériség szervezte, s a tömeg nagy részét vidékről autóbuszokkal szállították a fővárosba. A megmozdulás hangulatát minősítette úgy az ellenzék, hogy „Teherán költözött a Nílus partjára”.
De a tüntetések és ellentüntetések már nem csupán az utca képét formálják, hanem a politikára is hatással vannak. Vasárnap az egyiptomi legfelsőbb bíróság kénytelen volt elhalasztani ülését, mert az épület előtt Murszi elnök több ezer híve tüntetett. Ebben a hangulatban a testület nem merte vállalni a döntést a parlament felsőházának és az alkotmányozó gyűlésnek a törvényességéről. A legfelsőbb bíróságnak – ha következetes – ki kellett volna mondania, hogy mind az alkotmányozó gyűlés, mind a parlament felsőháza törvénytelenül működik, mindkettőt fel kellene oszlatni. Annyi kurázsi azért volt a testületben, hogy közleményt adjon ki, amely szerint ilyen „pszichikai nyomás” alatt nem tud dolgozni. Ez az egyiptomi igazságszolgáltatás legfeketébb napja – ítélte el az iszlamista tüntetőket a bíróság.
Hasonló dolog történt júniusban, amikor az alkotmánybíróság döntése nyomán a Fegyveres Erők Legfelsőbb Tanácsa feloszlatta a parlament alsóházát. Az alkotmányellenesség oka az volt, hogy a képviselők egyharmadát törvénytelenül választották, s a függetlenek számára fenntartott helyeken is a pártok, főképp a Muzulmán Testvériség jelöltjei jutottak be a törvényhozásba. Ugyanezt a törvénytelenséget kellett volna megállapítania vasárnap a legfelsőbb bíróságnak a felsőház, illetve az alkotmányozó gyűlés vonatkozásában, de a feldühödött tömeg a döntést megakadályozta.
Murszi november 22-én rendeleti úton a saját kezében összpontosította a hatalmat, arra hivatkozva, hogy nem engedheti meg a főleg a régi rezsim kiszolgálóiból álló igazságszolgáltatásnak a demokratikus átmenet hátráltatását. Egyiptomban addig nem rendezhetnek parlamenti választásokat, amíg az új alkotmány hatályba nem lép. Erre a december 15-i népszavazás után kerülhet sor.
