Szemtanúk szerint a szélsőségesek tehergépkocsikkal és lopott páncélautókkal érkeztek a helyszínre. Egy katonatiszt elmondta, hogy a bázison három repülőgépben és több más járműben esett kár. A nemzetközi repülőteret a helyi légi társaságok szerint lezárták. A nigériai kormány arra utasította a támadások helyszínéhez közeli Maiduguri lakóit, hogy maradjanak otthon, és 24 órásra terjesztette ki az éjszakai kijárási tilalmat. Az afrikai ország északkeleti részén található város a Boko Haram nevű szélsőséges iszlamista mozgalom bölcsője.

Kormányzati és katonai tisztségviselők elmondták, hogy a helyi idő szerint hajnali fél háromkor kezdődött lövöldözésekben és robbantásokban sokan életüket vesztették. Egy forrás szerint a szélsőségesek akár ötszázan is lehettek. A támadások helyszínének közelében élők elvágott torkú holttestekről és a járművükben bennégett iszlamistákról számoltak be.

Goodluck Jonathan nigériai elnök májusban három szövetségi államban vezetett be szükségállapotot. Bár a hadsereg gyorsan kiszorította az iszlamistákat a városközpontokból, nem tudta megakadályozni az iskolák, elzárt falvak és nagyobb főutak elleni támadásokat.

A hadsereg egy héttel korábban légi- és szárazföldi támadást indított a Boko Haram rejtekhelyei ellen a kameruni határ közelében. A hadsereg egyik szóvivője a múlt héten elmondta, hogy szigorítják a biztonsági ellenőrzéseket, és több csapatot telepítenek a határ közelébe, mivel attól tartanak, hogy a merényletek és támadások száma növekedhet a karácsonyi ünnepek alatt.

A 2009-ben kezdődött iszlamista akciókban már több ezren vesztették életüket, és a támadások átterjedtek a szomszédos Nigerre, Kamerunra, illetve Csádra. A szélsőségesek célja, hogy az iszlám törvénykezést, a saríát bevezessék egész Nigériában. A támadás helyszíne, Maiduguri a Boko Haram szülővárosa; 2009-ben az első feélkelés is itt tört ki.

Nigériának, Afrika legnépesebb államának lakóit több mint 250 etnikai csoport alkotja, de közülük a három legnagyobb az ország északi részén élő, főleg mohamedán hauszák, a nyugati jorubák és a keleti, többnyire keresztény vallású ibók. A konfliktusok az olajmezők birtoklásáért folyó vetélkedésben gyökereznek. Nigéria gazdasága szinte kizárólag az olajkitermelésre támaszkodik. A Világbank adatai szerint az állam bevételeinek 85 százalékát, exportjának pedig 95 százalékát a olaj adja. A becslések szerint 240 évre elegendőek az olajtartalékok. A kitermelt olaj fele az Egyesült Államokba megy, de Oroszország, az Európai Unió és Kína is igyekszik minél nagyobb részesedést szerezni a nigériai olajból. A nagy bevételek ellenére sokan úgy vélik, hogy az olaj áldás helyett inkább átkot hoz Nigériának. A mindent átszövő korrupció egyes adatok szerint a GDP 70 százalékát, vagyis mintegy 140 milliárd dollárt emészt fel évente. Ezt a helyzetet használják ki a Boko Haram gyilkosai, akik vallási köntösbe bújva ölik a keresztényeket, de valójában az ellenőrzésük alatt álló olajmezőkre fáj a foguk. Eddigi legkegyetlenebb merényletét a Boko Haram tavaly januárban hajtotta végre, amikor Kanóban az iszlamista szélsőségesek 180 emberrel végeztek egy keresztény templomok és üzletek elleni kétnapos támadássorozatban.