Minthogy az alkotmánytervezetről egyelőre csupán a fél ország – nyolc tartomány, valamint Kairó és Alexandria lakossága szavazott –, s a maradék 17 tartomány majd jövő szombaton járul az urnákhoz, hivatalos eredményt egyelőre nem hozhattak nyilvánosságra. A Muzulmán Testvériség azonban saját honlapján közölte, hogy az igenek nyertek az első fordulóban. Szerintük az első fordulóban érintett 26 millió szavazó közel 57 százaléka voksolt igennel, míg az alkotmánytervezetet elutasítók aránya 43 százalék volt. Amennyiben ezek az adatok valósnak bizonyulnak, az előrevetíti az alkotmánytervezet végleges megszavazását, ugyanis az iszlám többségű vidék – Al-Fayum és Damietta tartomány – csak most szombaton járul majd urnákhoz. Az ellenzék az egyiptomi nagyvárosokban, elsősorban Kairóban és Alexandriában bízott, de csalódnia kellett. A fővárosban ugyan az alkotmánytervezetet elutasítók nyertek mintegy 57 százalékkal, Alexandriát azonban elvitték a túlnyomó többségben iszlamisták által megszerkesztett dokumentum hívei.

A referendum első fordulóján az érintettek alig 30 százaléka vett részt, ami a nyári, érdektelennek minősített elnökválasztás aktivitásához képest is visszaesés, ahol az egyiptomiak mindössze 50 százaléka nyilvánított véleményt. Az érdektelenség annyiban érthető, hogy a Nemzeti Megmentés Front által egyesített ellenzék kezdetben a népszavazás bojkottja mellett kampányolt, s csak néhány nappal ezelőtt változtatta meg az álláspontját, és buzdított az alkotmánytervezet elutasítására. A Hoszni Mubarak utáni első szabad választást nagy fölénnyel megnyerő Muzulmán Testvériség viszont a referendumon való tömeges részvételre és az iszlám törvénykezésre, a saríára alapuló alkotmánytervezet elfogadására szólított fel, de az alacsony részvételi arány alighanem őket is kellemetlenül érintette. Mint Shadi Hamid, a Brooking Institution agytrösztjének kutatója Twitter-üzenetében írja: amennyiben az alkotmánytervezetre leadott igenek aránya eléri a 70 százalékot, az egyértelműen igazolja az ország iszlamizálódásának elfogadását és Mohamed Murszi elnök hatalmának stabilizálódását hozza. Egyszersmind hiteltelenné teszi az ellenzék utcai demonstrációit.

Az ellenzék azonban már a referendum első fordulóját követően is csalásra panaszkodik és számos szabálytalanságra hívta fel a figyelmet. Sokan jelezték például, hogy körzetükben a szavazóurnák nem voltak lepecsételve, másutt pedig – különösen az iszlám többségű körzetekben – a szavazókat próbálták befolyásolni. Az ország második legnagyobb városában, Alexandriában mintegy 1500 nő torlaszolta el a szavazóhelyiségbe vezető utat, tiltakozásul, amiért egy bíró nem engedte szavazni a fátylat nem viselő nőket. Sokan nehezményezték azt is, hogy sokszor órákig kellett sorban állni, mivel a szavazást igen sok bíró bojkottálta, márpedig bíró nélkül nem maradhatott egyetlen szavazókörzet sem. Az iszlamisták a megfélemlítéstől sem riadtak vissza. Kairóban szélsőséges szalafisták támadták meg az ellenzéki párt központját, gyújtópalackokat és petárdákat dobálva az épületre. Megtámadták az ellenzéki Vafd pártlapjának szerkesztőségét is. Ettől eltekintve nagyobb incidensek a szavazás napján nem történtek, köszönhetően a példátlan biztonsági intézkedéseknek. Szombaton nagyjából 120 ezer katonát és 130 ezer rendőrt vezényeltek a szavazóhelyiségek védelmére, attól tartva, hogy megismétlődnek a Murszi hívei és ellenfelei közötti összecsapások, amelyekben az elmúlt héten legalább tíz ember meghalt és körülbelül ezren megsebesültek.

Ha semmi nem jön közbe, most szombaton a többi 17 tartományban is megrendezik a népszavazást. Amennyiben a referendum egyszerű többséggel jóváhagyja az alkotmánytervezetet, nyilván tovább nő az iszlám befolyás az országban, s megnyílik az út a parlamenti választások előtt. Ha viszont elutasítanák az alkotmányt, három hónapon belül ki kellene írni a választást az új alkotmányozó testület megválasztására. Ezalatt Murszi elnök gyakorolná a törvényhozói hatalmat.