Ismét Wilfried Martens lett az Európai Néppárt elnöke
Az EPP Bonnban szerdán kezdődött kétnapos kongresszusán a küldöttek teljesen egyhangú szavazással döntöttek Martens mellett, akivel szemben ellenjelölt sem indult.
Wilfried Martens 1979 és 1992 között állt a belga kormány élén, 1976-ban egyik alapítója volt a jobbközép pártokat magában foglaló EPP-nek, amelynek 1990 óta megszakítás nélkül elnöke.
A 10 alelnök megválasztására csütörtökön kerül sor. A jelöltek között van a Fidesz elnöke, Orbán Viktor is, akinek alelnöki újraválasztása biztosra vehető.
Az egykori bonni parlament épületében a 38 ország több mint 70 konzervatív pártját tömörítő EPP küldöttei a tisztújítás mellett az európai kereszténydemokrácia helyzetéről és célkitűzéseiről, valamint az Európai Unió előtt álló feladatokról kezdtek vitát. A délutáni plenáris ülésen több felszólaló pártvezető pozitívan értékelte az EPP jelenlegi súlyát és befolyását Európában, utalva a legutóbbi európai parlamenti választásokra. A júniusi szavazás eredményeként a néppárt az Európai Parlament legerősebb frakciójaként összesen 265 mandátumra tett szert.
A kereszténydemokrácia előtt álló feladatokról szólva a küldöttek utaltak a jelenlegi gazdasági válságból való kilábalás segítésének szükségességére. Megkezdődött annak a dokumentumnak az előkészítése, amely az ezzel kapcsolatos elképzeléseket tartalmazza, különös tekintettel a szociális piacgazdaság megszilárdítására. Több felszólaló úgy értékelte, hogy a válság leküzdése, illetve egy jövőbeni hasonló krízis megakadályozása érdekében a keresztény értékek még határozottabb képviseletére van szükség. A tartós gazdasági növekedés biztosítása és a munkahelyteremtés ugyanúgy a vázolt feladatok között volt, mint a környezetvédelem erősítése, illetve a klímaváltozás hátrányos következménye elleni harc, továbbá az Európai Unió átlátható tevékenységének biztosítása, valamint az unió bővítésének folytatása. Több küldött azt a véleményt fogalmazta meg, hogy a jövőben az eddiginél több, nem pedig kevesebb Európára van szükség.
A délutáni felszólalók között volt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is. A magyar ellenzéki párt vezetője beszédét ezúttal is annak méltatásával kezdte, hogy mit jelentett a német egység megvalósítása a Kelet- és Közép-Európa függetlensége és szabadsága szempontjából.
Orbán Viktor köszönetet mondott az Európai Néppártnak azért a támogatásért, amelyet a Fidesznek nyújtott az európai parlamenti választásokon való jó szereplés érdekében, és hasonló segítséget kért pártja számára a közelgő magyar parlamenti választások előtt is.
A Fidesz elnöke ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a keresztény erkölcsi értékek erősebb képviseletére van szükség, szavai szerint a többi között ezeknek az értékeknek az elhanyagolása vezetett az elmúlt időszak gazdasági válságához is. A hasonló válságok elkerülése érdekében az intézményi garanciák fontosak, de nem elegendők - hangsúlyozta Orbán Viktor, utalva arra, hogy Európának nem csupán talpra állásra, hanem megújulásra van szüksége.
A program szerint csütörtökön szólal fel Angela Merkel német kancellár, Francois Fillon francia kormányfő, Jan-Peter Balkenende holland és Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, valamint az olasz kormány vezetője, Silvio Berlusconi is.