A szlovák kabinet szerdán jóváhagyta ugyan a kisebbségi nyelvtörvényt, mégsem biztos, hogy a jogszabályt megszavazza a pozsonyi parlament, amelyben a kormánykoalíciónak mindössze néggyel több képviselője van, mint az ellenzéknek. Több kormánypárti, kereszténydemokrata (KDH) politikus ugyanis ellenzi az indítványt. Elsősorban azt kifogásolják, hogy az új jogi norma szerint minden olyan településen kötelező lenne a hivatali kétnyelvűség, ahol a nemzetiségiek arányszáma eléri a tizenöt százalékot. Eddig a határ húsz százalék volt.

Ján Figel, a KDH elnöke attól tart, hogy a módosított jogszabály ismét heves indulatokat válthat ki, amelyeket a szlovák nacionalista politikusok tovább gerjeszthetnek. Véleménye szerint a romák lakta településeken pedig egyszerűen képtelenség lenne a kétnyelvűség érvényesítése, mert az ő anyanyelvüket nagyon kevesen ismerik. Még a cigányok nagy többsége is csak különféle tájnyelveken beszél - érvelt a pártelnök.

Mindezek után nem kizárt, hogy a pozsonyi törvényhozásban ugyanaz a helyzet fordulhat elő, mint az elmúlt hónapban a szlovák állampolgársági törvény módosításával kapcsolatos szavazáson, amikor négy kormánypárti honatya - köztük egy szlovák kereszténydemokrata - nem támogatta a kormány által ugyancsak jóváhagyott tervezetet, ezért az indítvány előterjesztői visszavonták a tervezetüket.

Emiatt továbbra is a Robert Fico-féle jogszabály hatályos, amely szerint aki kéri és megkapja a külföldi állampolgárságot - kivéve a külföldi illetőségű személlyel kötött házasságot, s az ilyen családban született gyermekeket - azonnal elveszíti a szlovákot. Tavaly óta harminckét szlovákiai személyt, köztük egyetlen magyart sújtott ez a rendelkezés.

Lapunknak nyilatkozva Rudolf Chmel, a kisebbségi és emberjogi ügyekért felelős kormányalelnök - a kisebbségi nyelvtörvény előterjesztője - elmondta, hogy elsősoban a kisebb lélekszámú szlovákiai kisebbségek érdekében javasolják leszállítani a nyelvhasználati határt tizenöt százalékra, ami már kompromisszumos megoldás, mert az európai gyakorlat rendszerint tíz százalék.

- A törvénymódosítás révén mindössze két helyen, a Pozsonyhoz tartozó Oroszváron és a Balassagyarmathoz közeli Újtelepen (Slovenské Darmoty) lenne kötelező a magyar nyelv használata is az információs táblákon és a helyi önkormányzatban. Ezzel 514-re emelkedne azoknak a szlovák településeknek a száma, ahol a magyar is hivatalos nyelv. Az eddigi gyakorlathoz képest viszont jóval több helyen használhatnák a ruszin, az ukrán és roma nyelvet.

A kormányalelnök elmondta azt is, hogy a parkament elé kerülő jogszabály - akár csak a március 1-jétől módosított államnyelvtörvény - 2500 euróig terjedő pénzbírság kiszabására is lehetőséget ad olyan esetekre, amikor életveszélyes vagy a polgárok ingatlanjait és más vagyonát veszélyeztető helyzetekben a nemzetiségileg vegyesen lakott településeken elmulasztják a kétnyelvű tájékoztatást.

Arra a kérdésünkre, hogy lát-e esélyt a kisebbségi nyelvtörvény elfogadására, Rudolf Chmel kifejtette: - E héten tárgyalok a szlovák kereszténydemokratákkal és a többi tamáskodó kormánypárti képviselővel is. Elsősorban arra hívom fel a figyelmüket, hogy a szlovákság történelmi válaszút elé érkezett. Vagy továbbra is ragaszkodik a más történelmi és társadalmi helyzetben hangoztatott nemzetállami eszmékhez, az egyetlen hivatalos államnyelvhez, s a kisebbségiek hivatali anyanyelvhasználatát egyfajta átoknak, társadalmi konfliktusok okozójának, s olyan tehernek tartja, amelytől minél inkább meg kell szabadulni, vagy pedig a nyelvi sokszínűséget az egyik legnagyobb értéknek tekinti, amelyről legalább úgy kell gondoskodni, mint a környezetünk védelméről. Szlovákiában kilenc őshonos nemzetiség él, amely összesen a lakosság tizenöt százalékát teszi ki, tehát a társadalmi béke egyik fontos tényezője. Ideje hát, hogy a többség végre megszabaduljon történelmi és jelenlegi fóbiáitól - hangsúlyozta a pozsonyi kormányalelnök.

Rudolf Chmel