A jelenlegi amerikai kormányzat összesen 66 foglyot szállíttatott el a fogolytáborból.

A Bush elnök idején elbocsátott 532 rab közül 79-ről bebizonyosodott 66-ról pedig gyanítják az amerikai titkosszolgálatok, hogy visszatért a felkelők közé vagy folytatja a terrorista tevékenységet. A volt guantánamói fogoly közül 13 halott, 54-et őrizetbe vettek, 84 pedig szökésben van.

A "visszaesőkkel" kapcsolatban nyilvánosságra hozott számok újabb vitát váltottak ki azzal kapcsolatban, hogy be kell-e tartania az elnöknek a fogolytábor bezárására két évvel ezelőtt tett ígéretét, avagy az "amerikaiak biztonságát" kell mindenek felett szem előtt tartania.

A The Washington Times szerdán egy másik, elfogott terroristákra vonatkozó, aggasztó értesülést közölt. A lap idézte Hillary Clinton amerikai külügyminiszternek a WikiLeaks által kiszivárogtatott üzenetét, amely szerint az indiai Mumbaiban 2008. november 26-án elkövetett terrortámadásért felelős Laskar-e-Taiba (LeT) pakisztáni iszlamista terrorszervezet elfogott vezetői a börtönből tovább mozgatták a szálakat.

Clinton 2009. augusztus 10-én keltezett sürgönye szerint Hafiz Muhammad Szaid, a LeT alapítója és Zakiur Rehman Lahvi, a szervezet katonai költségvetésének a felelőse a szervezet évi 5,2 millió dollárra taksált büdzséjéből - fegyvert és lőszert kivéve - mindenféle, terrortámadások elkövetéséhez szükséges anyagokat vásárolt.

A LeT terrorszervezetet Pakisztán ugyan betiltotta, de az más nevek alatt tovább működik az országban. Ilyen a Dzsamaat-ud-Dava jótékonysági szervezet, amelyet az amerikai hírszerzés egyértelműen pénzügyi fedőszervnek tart.

A kiszivárogtatott iratokból kiderül: Kína Pakisztán kérésére megakadályozta, hogy az ENSZ a 166 áldozatot követelő mumbai támadás előtt terroristának minősítse Szaidot, illetve a Dzsamaat-ud-Davát.