Irány a Német Oktatási Köztársaság!
Fiúk, lányok külön osztályba! – Annette Schavan az olyan nehéz tárgyak esetében, mint a matematika, a természettudományok vagy az idegen nyelvek, megszüntetné a koedukált oktatást. „A fiúk és a lányok egy bizonyos korban teljesen másként tanulnak” – nyilatkozta a német szövetségi oktatási miniszter annak kapcsán, hogy Angela Merkel (CDU) kancellár javaslatára Drezdában úgynevezett oktatási csúcstalálkozót tartottak.
Merkel pár hónapja hirdette meg, hogy a szövetségi köztársaságot (Bundesrepublik) „oktatási köztársasággá” (Bildungsrepublik) kell átalakítani. Európa vezető gazdasági hatalmában ugyanis az oktatás – amely alapvetően tartományi hatáskörébe tartozik - komoly gondokkal küzd, a 82 millió lakosú Németország mind a PISA, mind a legfejlettebb ipari államokat OECD ranglistáján elmarad az élbolytól. Mintegy 80 ezerre teszik azoknak a német tinédzserek számát, akik középfokú végzettség nélkül hagyják ott az iskolát. A helyzetet csak bonyolítja, hogy Németországban nincs országos érettségi. Német nyelv és irodalomból, matematikából és idegen nyelvekből legfeljebb a 2010-2011-es tanévben lesz egységes országos érettségi, a természettudományokból ugyanezt 2013 tavaszára tervezik.
A 16 tartományi kormányfő részvételével tartott drezdai fórumon arról a közös célról sikerült megegyezni, hogy Németországban 2015-ig az oktatásra és a kutatásra költendő kiadásokat a GDP tíz százalékára növelik. Hét százalék jutna az oktatásra, három a kutatásra, jelenleg e mutatók a német GDP 6,2, illetve 2,7 százalékát teszik ki.
Vita persze a finanszírozáson van, a „nagy ugráshoz” legalább 25 milliárd euró kellene. A szövetségi költségvetés – különösen a mostani nehéz időkben – nem akarja átengedni a tartományoknak az áfa-bevételeket, s az oktatás normatív támogatását sincs szándékában megemelni. A tartományok viszont vonakodnak attól, hogy az oktatás fejlesztésére fordítsák mindazon megtakarítást, amely az iskolás korú gyermekek csökkenő száma miatt marad a zsebükben. Központi támogatást várnak ahhoz is, hogy minden iskolába jussanak szociális munkások, az arra rászoruló gyerekek pedig az iskolai menzán ingyen ebédhez jussanak.
A Németországot nagykoalícióban kormányzó kereszténypártok és a szociáldemokraták között ezért is változatlanul heves vitát vált ki a felsőoktatási tandíj. Schavan azzal védi az egyetemi-főiskolai tandíjakat, hogy ezek nélkül a felsőoktatási intézmények képtelenek lennének talpon maradni. - Ha az óvodai helyért kell fizetni, miért járna teljesen ingyen a diploma – érvelt a kereszténydemokrata politikus.
Németországban jelenleg a keresztény pártok által kormányzott tartományokban, így például Bajorországban, Baden-Württembergben van kötelező tandíj, ez szemeszterenként maximum 500 euró. Hessenben júniusban az SPD, a zöldek és a Balpárt közös indítványára szüntették meg a CDU által 2007 elején bevezetett felsőoktatási obulust. Észak-Rajna-Vesztfáliában az egyetemek és a főiskolák saját hatáskörben dönthetik el, hogy az első diplomáért is kérnek-e tandíjat.
A tandíjat bírálók szerint a „vámszedés” évente legalább 16 ezer fiatalt riaszt vissza attól, hogy egyetemre vagy főiskolára jelentkezzen. Biztosra vehető, hogy az oktatás lesz a 2009 őszi Bundestag-választási kampány egyik fő témája. Hogy Németországban ki milyen minőségű oktatásban részesül, ma elsősorban az dönti el, hogy az illető milyen társadalmi rétegből származik, milyen szociális-családi háttérrel rendelkezik.
(BERLIN)
