A jelentés megjelenését csak néhány órával előzte meg, hogy Mohamed El-Baradei, a NAÜ még éppen hivatalban lévő főigazgatója Teheránba érkezett tárgyalások céljából. Megbeszéli az Irán által újonnan bejelentett, de még el nem készült kúmi urándúsító létesítmény NAÜ általi ellenőrzésének menetrendjét.

Irán csütörtökön Genfben tárgyalt vitatott atomprogramjáról hat nagyhatalommal, és "elvben" beleegyezett abba, hogy dúsított uránjának legnagyobb részét Oroszországban és Franciaországban dolgoztatja fel újra. A NAÜ szerint "Iránnak elég információja van ahhoz, hogy képes legyen megtervezni és előállítani egy működő láncreakciójú nukleáris eszközt fegyverminőségűre dúsított urán felhasználásával".

A The New York Times nevek megadása nélkül közölte, hogy vele európai tisztségviselők ismertették a NAÜ következtetéseit. A NAÜ jelentése - amelynek címe Irán atomprogramjának lehetséges katonai dimenziói - már korábban készült, majd felfrissítették, de az egyik nyilatkozó szerint "mint hivatalos dokumentum még nem kiadásra kész". Az iráni védelmi minisztériumban valószínűleg 2002-ben elkezdett összetett program célja "olyan atomtöltet kifejlesztése, amelyet a Sahab-3 rakétarendszer juttatna célba" - írta a lap. "Az irániak széleskörű kutatásokat és kísérleteket végeztek atomfegyverek tökéletesítése végett", de az nem derül ki a jelentésből, hogy milyen messzire jutottak - tette hozzá.

"A NAÜ jelentéstervezet megállapítja azt is: nagyon valószínű, hogy Irán külső forrásokból szerzett annyi információt, hogy azokat saját viszonyaihoz alakítva meg tudjon tervezni és legyártani egy láncreakciós bombát" - folytatta a The New York Times, amely úgy tudja, hogy az utóbbi hónapokban vita pattant ki a NAÜ-n belül a jelentésről, mert Baradei ellenezte, hogy az ENSZ-szervezet "konfrontációs stratégiát" alakítson ki Iránnal szemben. "Az utóbbi hetekben szivárogtattak ki részleteket a jelentésből, talán azzal a céllal, hogy sürgessék Baradeinél annak nyilvánosságra hozatalát" - véli a lap.

Baradei vasárnap teheráni sajtótájékoztatóján bejelentette, a NAÜ-ellenőrök október 25-én kezdhetik meg a helyszíni szemlét Irán új urándúsító üzemében. Az ellenőrökre azért van szükség, hogy megbizonyosodjanak a Kúmban található új létesítmény "békés jellegéről" - mondta a főigazgató, miután tárgyalt Ali Akbar Szalehivel, az iráni atomenergia-ügyi szervezet vezetőjével. Baradei kijelentette, hogy Irán és a Nyugat kapcsolatait az "összeesküvés" helyett egyre inkább az "együttműködés" kezdi meghatározni. Leszögezte, hogy az atomvitát meg lehet oldani diplomáciai eszközökkel. Szalehi hangsúlyozta, hogy "nagyon sikeres" volt a megbeszélése a NAÜ-főigazgatóval.

Baradei megismételte, hogy az ügynökségnek nincs "konkrét bizonyítéka" arra vonatkozóan, hogy Irán atomfegyver előállításán fáradozna, de "ennek lehetősége továbbra is aggodalmat kelt". Hozzátette: Iránnak már akkor bejelentést kellett volna tennie, amikor elhatározta, hogy a már meglévő natanzi urándúsító üzeme után egy második ilyen létesítményt is fel akar építeni. A NAÜ egyiptomi főigazgatója bejelentette, hogy október 19-én újabb tárgyalásokat tartanak a perzsa állam atomprogramjáról Bécsben Irán, az Egyesült Államok, Franciaország és Oroszország részvételével.

A nagyhatalmak és Irán csütörtöki genfi találkozóján jelentős előrehaladás történt azzal, hogy Irán kijelentette: maradéktalanul együtt fog működni a NAÜ-vel és beengedi az ellenőröket a második urándúsító létesítményébe. A felek elvben abban is megállapodtak, hogy Iránból a gyengén dúsított uránt más országokba szállítják teljes dúsításra. Az így nyert üzemanyagot egy teheráni kutatóreaktor meghajtásához használnák orvosi felhasználású izotópok gyártása céljából.