A külpolitikát nem lehet jelszavakra építeni, nem arra való, hogy egy politikus tapsot arasson általa - fejtette ki szombaton Teheránban Haszan Róháni, Irán új elnöke Mohamad Dzsavad Zarif új külügyminiszter beiktatási ünnepségén.

Az ország augusztus 4-én hivatalba lépett új, 64 éves államfője - aki a szavazatok 51 százalékát kapta a június 14-i elnökválasztáson - mindezt egyértelmű utalásnak szánta elődje, Mahmúd Ahmadinezsád politikai stílusára.

Az AFP emlékeztet arra, hogy Ahmadinezsád külpolitikai nyilatkozatai annak idején valósággal sokkolták a világot. Nyilvános beszédeiben sorozatosan Izrael "hamarosan bekövetkező pusztulását" vetítette előre, a zsidó államot "rákos daganatnak" nevezte. Élesen támadta a nyugati országokat is, mondván, hogy "a cionista rezsim életben tartása közös törekvése a pökhendi nyugati kormányok többségének". A volt elnök kétségbe vonta a holokausztot, "mítosznak" nevezte, hogy a második világháborúban hatmillió zsidót gyilkoltak meg. Ahmadinezsád ezen kívül "papírfecniknek" minősítette az ENSZ Biztonsági Tanácsának Iránnal szemben hozott határozatait.

Róháni ennek kapcsán bírálta elődjét, aki érdemi külpolitika helyett "bombasztikus stílusával" akarta növelni saját népszerűségét. A külpolitikát nem lehet jelszavakra építeni, egy politikus nem használhatja fel azt arra, hogy megtapsoltassa magát - tette hozzá. "Nem minden, hivatalos tisztséget betöltő személy nyilatkozhat külpolitikai témákról. A külpolitikában elkövetett legkisebb hibáért is nagy árat lehet fizetni. Ezt azonban nem a tisztségviselők, hanem a nép fizeti meg" - fogalmazott Róháni.

Az új államfő szombati beszédében kijelentette: választói azért szavaztak rá, hogy érdemi változásokat hajtson végre Irán külpolitikájában. Kifejtette: nem is annyira az elvi, mint inkább taktikai módosításokra készül, nyitni akar a világ felé, nem konfrontációra, hanem együttműködésre törekszik a nagyhatalmakkal.

Róháni lényegében megerősítette korábban is hangoztatott szándékát, miszerint azon fog dolgozni, hogy elérje az Irán elleni "önkényes szankciók" megszüntetését. Az Egyesült Államok és az Európai Unió egy sereg büntetőintézkedést vezetett be az iszlám köztársaság ellen, amelyek súlyos károkat okoztak az iráni gazdaságnak. Az AFP emlékeztet, hogy a 2012 elején hozott szankciók következtében mintegy 50 százalékkal csökkent az iráni olajexport és az abból származó bevétel, zuhant a nemzeti valuta árfolyama, az infláció pedig mintegy 40 százalékra emelkedett.

Róháni néhány nappal a megválasztása után azt is ígérte, hogy növelni fogja Irán "békés célú" atomprogramjának átláthatóságát. Ugyanakkor ő is elutasította az urándúsítás felfüggesztését, amelyet több nyugati ország követel Irántól.

Ami a szombaton beiktatott új külügyminiszter illeti, a hírügynökségek szerint nagy segítségére lesz az elnöknek. Mohamad Dzsavad Zarif az Egyesült Államokban nevelkedett, "veterán diplomataként" tartják számon, a Denveri Egyetemen szerzett nemzetközi jogi és politikai doktori címet.