Iráni atomválság: égető szankciók
Az ENSZ BT négy körben vezetett be szankciókat az országgal szemben, ami elutasította, hogy leállítsa urándúsító eljárását, melyből atomfegyvert lehet előállítani. Irán a mai napig tagadja, hogy ilyen kísérleteket folytatna, szerinte ez csak a nyugati hatalmak vádja, mellyel megpróbálják lejáratni őket. Teherán szerint programja békés célokat szolgál, és csak lakossági fogyasztásokat elégít ki.
Az USA elnöke, Barack Obama a hétvégén írta alá azokat a szankciókat, melyek közvetlenül az iráni bankokat érintik, és amiket hat hónapon belül hatályba is léptetnek. Ennek hatására az iráni valuta, a riál 12 százalékot vesztett értékéből, vagyis most 17,2-18 riál ér egy amerikai dollárt. Kedden egyébként a francia külügyminiszter, Alain Juppé is szigorúbb szankciók bevezetésére akarta rávenni az uniós országokat , hogy az USA nyomán ők is fagyasszák be kapcsolataikat az Iráni Központi Bankkal és emeljenek embargót az iráni olajexport ellen.Victoria Nuland amerikai kormányszóvivő szerint ezek az intézkedések már éreztetik Iránnal, mennyire elszigetelődött a világ országaitól és hogy mekkora a nemzetközi nyomás.
Az amerikai kormány szerint a Teherán nukleáris programja miatt bevezetett szankciók miatt Irán megpróbál visszavágni, ezért először tíz napon keresztül gyakorlatozott az olajszállítás szempontjából stratégiai fontosságú Hormuz-szorosnál, több sikeres rakétakísérletet is lefolytatva. A Pentagon szóvivője, George Little az irániak azon fenyegetésére, hogy Amerika vonja ki a Perzsa-öbölből hadihajóit, csak annyit válaszolt: a hajók nem sértették meg a nemzetközi előírásokat és nem tervezik, hogy kivonják őket a térségből. Az iráni hadgyakorlatokat az öbölben szerinte egyelőre csak elrettentés céljából végezték, de ez hamarosan megváltozhat, mert az ország meg akarja mutatni, hogy ő uralja az öböl egészét. A szoros lezárásában azonban a legtöbben kételkednek, mivel ez magának Iránnak is rendkívül komoly gazdasági, politikai és katonai károkat okozhat.
