Hoszein Kanani Moghadám tábornok, aki az 1980-as években, az iraki-iráni háború idején volt a Forradalmi Gárda főparancsnok-helyettese, az AP amerikai hírügynökség televíziójának nyilatkozva elmondta, hogy a tömegsírokat a délnyugati Huzisztán tartományban ásták meg, ahol az iraki-iráni háború iraki áldozatai is nyugszanak.

A Fars iráni hírügynökség már egy-két nappal ezelőtt beszámolt az amerikaiaknak szánt tömegsírok létéről, majd honlapjára feltett egy videofelvételt ezekről (http://www.farsnews.com/media.php?nn=8905160650). A hírügynökség nem közli, hogy a felvétel mikor készült, viszont beszámol arról, hogy a képeket egy olyan intézettől kapta, amely általában az iraki-iráni háborúról ad ki könyveket és filmeket. Moghadám tábornok ismét megfenyegette az Egyesült Államokat, hogy ha megtámadja országát, akkor az a perzsa-öbölbeli amerikai támaszpontokra mér csapást válaszul. Az 5. amerikai haditengerészeti flotta főhadiszállása Bahreinben van.

– Egy ilyen háború nem csak az Iszlám Köztársaságnak fog nagy veszteségeket okozni. Amerikának és más országoknak meg kell érteniük, hogy ez egy kiterjedt háború kezdete volna a térségben – mondta, válaszul Mike Mullen amerikai vezérkari főnök nyilatkozatára, amelyet augusztus 1-jén sugárzott az NBC televízió, már rögtön utána reagált a Forradalmi Gárda jelenlegi főparancsnokának politikai helyettese. – Ha az Egyesült Államok hibát követne el (Irán megtámadásával), azzal veszélybe sodorná a térség biztonságát (...). A biztonság a Perzsa-öböl térségében mindenkit megillet vagy senkit sem" - jelentette ki Jadollah Dzsavani tábornok. Stratégiai jelentőségű térségről van szó, s ha annak biztonságát veszélybe sodorják, onnan az Egyesült Államok is távozni fog, "mivel a válaszunk kemény lesz – szögezte le Dzsavani. Hangoztatta, hogy Irán képes megvédeni magát bármilyen amerikai vagy izraeli támadással szemben.

A nyugati hatalmak azzal vádolják Iránt, hogy urándúsítási programja atomfegyver kifejlesztésére irányul. A nemzetközi közösség - Washington vezetésével - a közelmúltban fokozta Iránra gyakorolt nyomását, újabb büntetőintézkedéseket fogadva el az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A teheráni vezetés viszont kitart amellett, hogy nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál.