Az iráni katonai egység parancsnokának kijelentését a Mehr iráni hírügynökség tette közzé. Amir Ali Hajizadeh eszerint azzal fenyegetőzött, hogy „amennyiben veszély áll fönn, készen állunk csapást mérni a NATO-ra Törökországban, majd más régiókra is.

Hozzátette, hogy az USA és Izrael Iránnal kapcsolatos politikája kényszerítette Teheránt arra, hogy áttekintse védelmi politikáját és ezentúl „fenyegetésre fenyegetéssel fog válaszolni".

A RIA Novosztyi emlékeztet rá, hogy az idén szeptemberben Ankara és Washington szerződést írt alá az európai rakétavédelmi rendszer keretében egy radarállomás létesítésére Törökország területén, a dél-keleti Kurecik város közelében.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezérigazgatójának legutóbbi jelentése szerint Irán 2003 óta foglalkozik atomfegyver előálításával. A NAÜ jelentésének nyilvánosságra kerülését, november 8-t követően a szervezet határozatban szólította fel Teheránt, hogy engedje be szakembereit nukleáris objektumaiba és az együttműködés aktívabbá tételét szorgalmazta. Ezt követően az Egyesült Államok és Franciaország az Iránnal szembeni büntetőintézkedések bővítésére hívott föl. Ilyen lépéseket tett Nagy-Britannia kormánya is.

Emiatt vasárnap az iráni parlament a diplomáciai megtorlás mellett szavazott. Az első áldozata Nagy-Britannia teheráni nagykövete, akit a nyugati szankciókra válaszul kiutasítanak az országból, a minimálisra csökkentve a diplomáciai kapcsolatok szintjét - adta hírül az állami IRNA hírügynökség. A döntésre még a Forradalmi Gárdának is rá kell bólintania.

London a múlt héten minden pénzügyi kapcsolatot megszakított a perzsa országgal az vitatott célú atomprogram miatt. Ez volt az első alkalom, hogy a brit pénzintézetek egy ország teljes bankszektorával megszakították az együttműködést. Az iráni parlament a nagykövet kiutasításáról szóló határozatban felhatalmazta a külügyminisztériumot, hogy más, az ország ellen szankciókat életbe léptető országokkal is hasonló módon járjon el.