Áttörést egyelőre senki nem vár, de kedden Genfben a nyugati nagyhatalmak először ültek le tárgyalni Iránnal a perzsa ország vitatott atomprogramjáról azóta, hogy Haszan Róháni elnök hivatalba lépett. Miközben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn figyelmeztetett, hogy történelmi hiba lenne enyhíteni az Irán elleni szankciókon, Michael Mann, az Európai Unió egyik szóvivője szerint a genfi tárgyalásoknak mind a két fél „bizakodó légkörben”, „óvatos optimizmussal” vágott neki. A nyugati hatalmak, az ENSZ BT öt állandó tagját és Németországot képviselő P5+1 országcsoport azt követeli, hogy Irán állítsa le az uránkészlete dúsítását 20 százalékra – ez az atomfegyver fejlesztése előtti lépés –, azt a mennyiséget pedig, amelyet már dúsított, külföldre szállítsa. A teheráni vezetés ehhez képest szeretné, ha elismernék a jogát az urándúsításhoz, és hogy az ENSZ és az Egyesült Államok enyhítsen az ellene életbe léptetett szankciókon.

Az optimizmus ellenére a tárgyalások enyhén szólva nem ígérkeznek könnyűnek. Abbasz Arakcsi külügyminiszter-helyettes vasárnap kizárta, hogy Irán hajlandó legyen külföldre szállítani a dúsított uránját, és – tette hozzá a politikus – nem állítja le a dúsítást sem. Ettől függetlenül Mohamed Dzsavad Zarif külügyminiszter, az iráni küldöttség vezetője a Facebookon azt írta, reméli, sikerül „menetrendről” megállapodni a genfi tárgyalásokon. Hogy ebben a menetrendben mi szerepelne, arról Zarif nem árult el részleteket. Arakcsi vasárnap csak annyit mondott, Irán nyitott a dúsítás „mértékéről és mennyiségéről” szóló nyugati felvetésekre. Az ENSZ, az Egyesült Államok és nem mellesleg Izrael régi gyanúja, hogy Irán atomfegyvert akar kifejleszteni, amit a teheráni vezetés azzal cáfol, hogy a programra a növekvő áramigény kielégítése és orvosi célok miatt van szüksége.

Amikor a mérsékeltnek – sokak által inkább csak pragmatikusnak – tartott Róháni hivatalba lépett, az egyik első ígérete volt, hogy enyhít a nyugati szankciókon, amelyek hatásait az iráni gazdaság kezdi nagyon megsínyleni. Az iráni gazdaság hat százalékkal esett vissza az elmúlt gazdasági évben. Netanjahu ezért mondta, hogy „történelmi hiba” lenne engedni az ügyben, amelyből az Ali Khamenei nagyajatollah vezette rezsim kerülne ki győztesen. Izrael diplomáciai offenzívát indított az Egyesült Államokban a szankciók maradásáért. Ezt Juval Steinitz titkosszolgálatokért felelős miniszter azzal indokolta, nem szabad hagyni, hogy a világ megismételje az Észak-Korea esetében egyszer már elkövetett hibát, vagyis hogy Genf 2013 afféle München 1938 legyen. (Ez utóbbival Steinitz a hitleri Németország és Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország közötti megállapodásra gondolt Csehszlovákia felosztásáról, amely után Neville Chamberlain akkori brit miniszterelnök kijelentette, soha nem lesz háború Németország és Nagy-Britannia között.)

Azt egyébként Izrael is szeretné, ha diplomáciai megoldás születne az ügyben, csakhogy ennek Steinitz szerint „kielégítőnek” kell lennie. Amiről mindenki egyre kevesebbet beszél, az a katonai beavatkozás Irán ellen. Bár ezt a lehetőséget elvileg az Egyesült Államok és Izrael is fenntartja, a korábbi izraeli nyilatkozatoktól eltérően Steinitz inkább a gazdasági nyomásra helyezte a hangsúlyt. „A katonai fellépés hatékony lenne, de talán elérhetünk sikert enélkül is” – idézte a Guardian a tárcavezetőt. Szerinte a megoldás egyébként az lenne, ha Irán külföldről – Kanadától, Dél-Afrikától és Svédországtól – kapná a fűtőanyagot az atomprogramjához.