Irán mégis fél egy izraeli támadástól?
Irán NAÜ-képviselője mindazonáltal tagadta, hogy a javaslatnak köze lenne Izrael burkolt fenyegetőzéséhez, hogy ha a nemzetközi közösség nem tudja rávenni Teheránt nukleáris tevékenysége befagyasztására, akkor a zsidó állam hadereje végső esetben megtámad iráni atomlétesítményeket.
A javaslat megtételéről pontosabban meg nem nevezett diplomaták tájékoztatták az amerikai hírügynökséget a NAÜ bécsi székhelyén, de megerősítette annak tényét Irán NAÜ-nagykövete, Ali Asgar Szoltaníje is. A szóban forgó diplomaták szerint a javaslat általában tiltaná az atomlétesítmények elleni katonai támadást.
- Nem félünk Izraeltől. Senki nem mer tenni semmit Iránnal szemben" - jelentette ki Szoltaníje.
A NAÜ általános értekezlete már 1990-ben elfogadott egy határozatot, amely megtiltja a katonai támadást az akár kész, akár épülőfélben lévő, békés célú atomlétesítmények ellen. Szoltaníje szerint azonban új határozat kell, mert "egyre több atomlétesítmény van a világon, és bármilyen támadással való fenyegetésnek ... radiológiai következményei lesznek az egész világra nézve".
Izrael 1981-ben - tehát még az 1990-es határozat előtt - lerombolta az iraki Oszirakban található atomreaktort, megelőzendő, hogy a Szaddám Huszein vezette rezsim atomfegyvert fejlesszen ki. De már a közelmúltban, még két éve sem történt, hogy az izraeli légierő romba döntött egy épülőfélben lévő szíriai létesítményt, amely az Egyesült Államok gyanúja szerint plutónium előállítására alkalmas reaktor lett volna.
Ezzel párhuzamosan a bolíviai látogatáson tartózkodó Manuser Mottaki iráni külügyminiszter megerősítette, hogy a két ország 1,4 milliárd dollár értékű gazdasági és műszaki együttműködési programot indít. Izraeli vádak szerint Irán azért épít ki egyre szorosabb kapcsolatokat a baloldali vezetésű latin-amerikai államokka - Bolívián kívül főleg Hugo Chávez Venezuelájával - hogy uránhoz jusson tőlük. E vádat tagadja a két dél-amerikai ország.
Az izraeli külügyminiszter két héttel ezelőtt fejezte be dél-amerikai körútját. Avigdor Libermannak az volt a célja az úttal, hogy ellensúlyozza Irán befolyását a térségben.
Irán és Bolívia 2007 szeptemberében már aláírt egy több ágazatot (mezőgazdaság, szénhidrogén- és petrolkémiai ipar) érintő, egymilliárd dollár értékű együttműködési megállapodást, majd Teherán 280 millió dolláros hitelt nyújtott a legszegényebb dél-amerikai ország cementiparának.