„Komoly és lényegi” tárgyalásokra tett javasatot kedden, a beiktatása után tartott első sajtótájékoztatóján Haszan Rohani, Irán új elnöke. Ahogy a politikus fogalmazott, Irán haladék nélkül hajlandó a párbeszédre az ország vitatott célú atomprogramjáról, a tárgyalásokból pedig szerinte mindegyik érintett fél győztesen kerülhet ki. Irán ragaszkodik ahhoz, hogy az atomprogramja polgári – orvosi és áramfejlesztési – célokat szolgál, azt gyanítva azonban, hogy ez csak ürügy atomfegyver kifejlesztéséhez, az ENSZ, az Egyesült Államok és az EU már több körben is szankciókkal sújtotta a perzsa országot. Ezeket a szankciókat az iráni gazdaság kezdi nagyon megsínyleni, és mivel az infláció szárnyal, a fiatalok 25 százaléka munkanélküli, az ország pedig az olajexportőrök sorrendjében egy év alatt a másodikról a hatodik helyre esett vissza, érthető, hogy Rohani tárgyalni akar. Sajtótájékoztatóján Rohani jelezte azt is, hogy ha „jó „szándékot” tapasztal, kész közvetlenül tárgyalásokba bocsátkozni az Egyesült Államokkal is. Fogadókészség elvileg már van: a Fehér Ház az új iráni elnök beiktatásának a napján, vasárnap közleményt adott ki, amely szerint Irán készséges partnerre talál, ha maga hajlandó a párbeszédre.

A civilben ügyvéd, anyanyelve mellett angolul, németül, oroszul, franciául és arabul is folyékonyan beszélő Rohani kedden egy iráni és külföldi újságírókkal zsúfolásig telt teremben beszélt a tárgyalási készségről. Ahogy az Egyesült Államokkal kapcsolatban mondta, a tettek, és nem a nyilatkozatok számítanak; ezeket a tetteket Irán tüzetesen vizsgálni fogja. Szerinte szankciókkal fenyegetni kontraproduktív és felesleges, de ha amerikai részről „konstruktív kezdeményezéseket” lát, arra hasonlóan fog válaszolni. A szavak és a tettek közötti különbségről annyit jegyzett meg, hogy szép a Fehér Ház vasárnapi közleménye, de homlokegyenest ellentétben áll azzal a kongresszus előtt lévő javaslattal, amely új szankciókat léptetne életbe Iránnal szemben.

Szakértők szerint ahogy a keddi sajtótájékoztatója is tanúsította, Rohanival új, mérsékelt politikai irányzata került hatalomra Teheránban, amelyhez mérsékelt hangvétel jár. Nem mintha Rohani ne állna ki az atomprogram mellett. A különbség csak az, hogy elődjével, Mahmúd Ahmadinezsáddal szemben ezt nem konfrontatív stílusban teszi – árnyalják a képet ehhez képest azok, akik szerint az új elnökre nem a mérsékelt, hanem a pragmatikus jelző illik inkább. A kétkedők közé tartozik például Ali Anszari, a St Andrews Egyetem professzora is, aki a most a Guardiannek mondta, hogy a szavakról és a tettekről szóló fordulatot akár Irán legfőbb vallási vezetője, Ali Khamenei nagyajatollah is sugalmazhatta volna. Rohani egyébként az egyedüli jelölt volt, aki vallási vezetőként indult a júniusi iráni elnökválasztáson.

Az új iráni elnök kedden beszélt Szíriáról is. Teherán Bassár el-Aszad szír elnök két és fél éve polgárháborúban álló rezsimjének az egyik feltétlen támogatója, és a közkeletű gyanú szerint a fegyverszállítója is. Rohani az eddig ismert álláspontnak megfelelően azt hangoztatta, a külföldnek nem szabad beavatkoznia, Szíria sorsát a szíriaiakra kell bízni, újdonságként hozzátette azonban, hogy ahogyan az Aszad-ellenes Törökország, úgy Irán is kész segítséget nyújtani a konfliktus feloldásához.