A feljegyzés 2007-ben készült, négy évvel azután, hogy Irán állítólagosan felfüggesztette fegyvergyártási programját. A Times által megkérdezett független szakértők szerint a megjelölt forrás, az atomhasadáshoz használt uránium deutérium semmilyen polgári vagy katonai célra nem alkalmazható, csak nukleáris fegyverként szolgálhat. Ezt az anyagot tartalmazta a Pakisztánban kifejlesztett bomba is, amelyet Irán modellként követett.

A memót több nyugati ország titkosszolgálati hivatala látta már, és eljutott a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez, illetve az ENSZ nukleáris felügyeletéhez is. A londoni Külügyminisztérium ugyan elvből nem kommentál titkosszolgálati híreszteléseket, ám hangsúlyozta, hogy aggódik Irán nukleáris programja miatt. Amennyiben, és ezt egyelőre nem cáfolták, a dokumentum hiteles, „súlyos kérdéseket vet fel Irán szándékaival kapcsolatban”.

Ahmadinezsád iráni elnök ez év őszén kijelentette, hogy tíz urándúsító telepet kíván üzembe helyezni. A múlt hétvégén pedig Manusehr Mottaki külügyminiszter kifejtette, hogy Iránnak tizenöt nukleáris erőműre van szüksége energiaigénye kielégítésére - noha a közel-keleti ország komoly olaj- és gáztartalékokkal rendelkezik.

Az eredetileg perzsául írt, a Times által angolra lefordíttatott, majd két nyelvi lektor által megerősített szöveg erősen műszaki jellegű, mégis világosan kiderül belőle, hogy Teherán törvényes polgári kutatásként próbálja „eladni” a nemzetközi közösségnek nukleáris felfegyverzési erőfeszítéseit. Mark Fitzpatrick, a londoni székhelyű Nemzetközi Stratégiai Intézet (IISS) vezető szakértője szerint, „a legriasztóbb konzekvencia az, hogy ha a kísérletek 2007-ben kezdődtek, a helyzet kimeríti a casus belli fogalmát. Ha Irán fegyvereket fejleszt ki, nincs értelme diplomáciai megoldásokról beszélni”. Az iráni dokumentum részletesen kitér arra, hogyan lehet kipróbálni a gyutacsot anélkül, hogy a robbanás a külvilág számára érzékelhető urániumnyomokat hagyjon maga után.

A Times leleplezése pofon Barack Obamának, aki elnöksége első gesztusai között nyújtott békejobbot Iránnak. Egyben súlyos dilemma Benjamin Netanjahu számára. Az izraeli kormányfőnek hónapokon belül el kell döntenie, intéz-e megelőző katonai csapást Irán nukleáris kapacitásai ellen, kockáztatva a konfliktus fellángolását az egész Közel-Keleten. Izraeli szakértők szerint legfeljebb hat hónap távolságra van Irán atomprogramjában az a pont, ahonnan már nincs visszatérés.