Irán jogtalanul söpri a határ másik oldalára a menekülteket

Iránt ismét kemény kritika érte, amiért több ezer afgán menekültet küld vissza hazájukba, státuszuk felülvizsgálata nélkül. A Human Rights Watch (HRW) ma megjelent riportja szerint azonban az országban maradó menekültekkel sem bánnak kesztyűs kézzel.

„Irán több ezer afgán menekültet küld vissza egy olyan országba, ahol nagyon komoly és valós veszélynek vannak kitéve. Iránnak kötelessége (az 1951-es genfi egyezmény értelmében), hogy felülvizsgálja a menekültek helyzetét, ehelyett azonban begyűjtik és átsöprik őket a határ másik oldalára” – nyilatkozta a BBC-nek Joe Stork, az HRW közel-keleti osztályának munkatársa.

A helyzet előre láthatóan csak romlani fog, hiszen novemberben már elrendelték 300 ezer ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező afgán menekült deportálását. Bár az intézkedést még nem hajtották végre, a menekültek nem sok jóra számíthatnak, elég visszaemlékezni egy tavalyi esetre, amikor Mázandarán tartomány helyettes kormányzója, Hadi Ebrahimi három hónapot adott az ott élő afgánoknak, hogy elhagyják a régiót, és bejelentette, hogy minden dokumentumukat érvénytelennek minősíti, így annak is mennie kellett, aki legálisan tartózkodott az országban.

A riport szerint Irán az utóbbi időben súlyosan korlátozta az afgán menedékkérelmek jogi lehetőségeit, anélkül hogy figyelembe vette volna, hogy Afganisztánban folyamatosan romlanak az életkörülmények. Az ENSZ tavalyi felmérése szerint nemzetközi szinten innen származik a legtöbb menekült, a világ összes menekültjének mintegy 55 százaléka.

Legtöbben a politikai helyzet miatt kialakult veszély és instabilitás miatt hagyják el az országot. A csapatkivonások és a külföldi jelenlét csökkenése az HRW által megkérdezettek szerint erősíti a kilátástalanság érzését, sokan nem tudják, hogy mit hoz a jövő. Mások anyagi okok miatt menekülnek, és egy jobb élet reményében választják főként Iránt. Itt jelenleg 2,4 millió afgán menekült él; az iráni kormány szerint kétharmaduk illegálisan tartózkodik az országban.

Az Iránban maradókra is erőszak vár

A HRW jelentése nemcsak arról ad számot, hogy miként korlátozzák folyamatosan a menedékkérelmek jogi hátterét, hanem az ott élőket érő diszkriminációról és az erőszakról is részletesen beszámol.

- Épp hazafelé sétáltam Kom városában, amikor megállított egy rendőr. Megmutattam neki a személyi igazolványomat, mire ő darabokra tépte. Megkérdeztem, hogy miért tette, mire azt felelte, hogy „Csak, mert megtehetem”. Ezt követően megvert egy gumibottal és azt mondta, „Ti afgánok idejöttök és mást sem tesztek, csak drogoztok és tönkreteszitek az országunkat” – idézi a riport Asad, egy 28 éves afgán férfi szavait, akit az eset után bevittek a rendőrségre és elvették az értékeit.

Nemcsak az erőszak gyakori, de a diszkrimináció is, amely számtalan formában nyilvánulhat meg: rengeteg olyan terület van szerte az országban, ahova nemcsak az afgán, de más menekültek sem tehetik be a lábukat. A hatóságok ezt azzal indokolják, hogy veszélyt jelentenek az ott élőkre. Az illegális bevándorlók gyermekei továbbá nem járhatnak iskolába, ami gyakran oda vezet, hogy akár már gyerekként is kemény fizikai munkát kell végezniük, hogy a család meg tudjon élni.

A riport szerint bár a két ország közti feszültség nem új keletű, a gazdasági válság hatására Irán elutasítóbbá vált a menekültekkel szemben.

Gyerekek az egykori szovjet nagykövetség épületében Kabulban. Moszkva korábban látta meg a végét
THIS PICTURE IS ONE OF 53 TOP IMAGES FROM THE AFGHAN CONFLICT AHEAD OF THE TENTH ANNIVERSARY OF THE WAR ON OCTOBER 7, 2011. Afghan refugee children look from the window of their shelter in the former Soviet embassy, a huge compound amid the destruction of west Kabul, in this November 27, 2001 file photo. Ten years ago, U.S. forces began bombing Afghanistan in retaliation against its Taliban rulers who refused to hand over the al Qaeda leaders responsible for the Sept. 11, 2001 attacks on the United States. Within weeks, the air strikes had helped Afghan opponents topple the Taliban, but in the decade since, the deposed Islamist fighters have returned to mount an ever more aggressive insurgency against an Afghan government backed by the United States and NATO. Since U.S. President Barack Obama took office in 2009, the U.S. force has tripled in size, but Washington and NATO now plan to begin withdrawing and to hand over responsibility for Afghanistan's security to Afghan forces by 2014. REUTERS/Damir Sagolj/Files (AFGHANISTAN - Tags: CIVIL UNREST SOCIETY CONFLICT)
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.