Februárban folytatódnak a tárgyalások az iráni atomprogramról az úgynevezett hatokkal, az ENSZ Biztonsági Tanács (BT) öt állandó tagja és Németország alkotta csoporttal - mondta Ali Akbar Szálehi iráni külügyminiszter vasárnap a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián, hozzátéve, hogy Irán akár kétoldalú tárgyalásra is hajlandó az Egyesült Államokkal. A szír válsággal kapcsolatban jelezte, hogy Irán kész közvetíteni a damaszkuszi kormány és az ellenzék között. Az iráni külügyminiszter elmondta: az atomprogramról a hatokkal kezdett tárgyalások újabb fordulóját február 25-én tarják Kazahsztánban.

Irán kétoldalú megbeszélésre is hajlandó az Egyesült Államokkal, ennek az a feltétele, hogy az amerikai fél „őszinte szándékkal” üljön tárgyalóasztalhoz - tette hozzá Ali Akbar Szálehi. Joe Biden amerikai alelnök a müncheni konferencián szombaton ajánlotta fel a kétoldalú tárgyalás lehetőségét a teheráni vezetésnek. Hangsúlyozta: Washington célja annak megakadályozása, hogy Irán atomfegyverhez jusson.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2006 óta több határozatban is követelte az iráni urándúsítás teljes leállítását, és szankciókat is hozott ennek kikényszerítésére, sikertelenül. Irán azt állítja, hogy gyógyászati célú kutatásokhoz és energiatermeléshez van szüksége hasadóanyagra. Nyugati országok feltételezése szerint Irán titokban atomfegyver előállítására törekszik.

Az iráni külügyminiszter a közel-keleti térség válsággócairól szóló vasárnapi pódiumbeszélgetésen jelezte, hogy országa hajlandó közvetítő szerepet vállalni a szíriai válságban. A szíriai rezsim legszorosabb szövetségeseként számon tartott Irán diplomáciájának vezetője elmondta: a müncheni tanácskozás margóján megbeszélést folytatott Mohmed Moáz el-Hatíbbal, az Ellenzéki Erők és a Szíriai Forradalom Nemzeti Koalíciója nevű ellenzéki ernyőszervezet vezetőjével. Hangsúlyozta: a jó irányba tett fontos lépés, hogy az ellenzék kinyilvánította tárgyalási szándékát a kormánnyal. Szálehi óvott attól, hogy kívülről beavatkozzanak a szíriai folyamatokba. Egy esetleges katonai intervenció következményei beláthatatlanok, akár az egész térség lángra robbanhat miatta. Irán szerint a szír népnek kell dönteni saját sorsáról, ezért választásokat kell rendezni nemzetközi felügyelet mellett.

Az iráni külügyminiszter előtt Ehud Barak izraeli védelmi miniszterrel tartottak beszélgetést a müncheni konferencián. Barak közvetve elismerte, hogy Izrael hajtotta végre a Szíria elleni szerda hajnali légicsapást. Izrael mindig is figyelmeztetett, hogy nem tűri el, ha Szíriából fegyverekkel támogatják a libanoni Hezbollah radikális, Izrael-ellenes síita szervezetet. A támadásról szóló sajtóhírek „új bizonyítékát jelentik annak, hogy ha valamint mondunk, azt úgy is gondoljuk" - mondta Ehud Barak.

Az izraeli védelmi miniszter Iránnal kapcsolatban hangsúlyozta: Izrael nagyra becsüli a perzsa népet, de úgy látja, hogy a teheráni vezetés keze a közel-keleti térségben történő valamennyi terrorcselekményben benne van, és a jelenleginél is veszélyesebb helyzet alakulna ki, ha atomfegyverhez jutna. Izrael ezért az Iránnal szembeni fellépés lehetőségei közül egyet sem zár ki.  Barak szerint az iráni atomprogramról szóló adatok világosan mutatják, hogy atomfegyver előállítása a cél. Ezt feltétlenül meg kell akadályozni, mert az atomfegyverek terjedésének megakadályozását célzó erőfeszítések végleges kudarcát jelentené, ha Irán nukleáris hatalommá lépne elő. Ennek hatására jelentősen növekedne a nukleáris terror veszélye, és nem lehetne garantálni a Perzsa-öböl térségében kitermelt energiahordozók szállításának biztonságát - emelte ki az izraeli védelmi miniszter.