A NAÜ októberben azt az ajánlatot tette Iránnak, hogy üzemanyaggal látja el kutatóreaktorát, ha Irán hajlandó külföldön tovább dúsíttatni gyengén dúsított uránkészletét, és ezzel elhárítja a gyanúját annak, hogy atomfegyver előállítására törekszik. Ahmadinezsád állami televízióban most azt mondta, nem lenne probléma azzal sem, ha országa csak hónapokkal később látná viszont az Oroszországban és Franciaországban fűtőelemmé dúsított uránkészletét. A NAÜ ajánlatának elfogadása pálfordulást jelentene az Teherán eddigi atompolitikájához képest.

A keretszerződés Irán, a NAÜ és a P5+1 országai (az az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Oroszország, Franciaország és Németország) között már októberben megszületett az urán külföldi dúsításáról, ám januárban mérvadó iráni politikusok még azt üzenték, a perzsa állam csak akkor hajlandó a megállapodásra, ha az átadott urán fejében azonnal fűtőelemeket kap – ez utóbbi a Nyugat számára volt elfogadhatatlan. Félresöpörve „kollégái” félelmeit Ahmadinezsád a tévéinterjúban kijelentette, ha a Nyugat netán nem adná vissza a fűtőanyagot, válaszul majd még többet állítanak elő belőle. Míg Teherán ragaszkodik ahhoz, hogy atomprogramja kizárólag polgári célokat szolgál, közkeletű washingtoni gyanú szerint atomfegyver előállítására törekszik.

Hűen tükrözte ezeket a kételyeket az Ahmadinezsád nyilatkozatára adott amerikai reakció is. – Létezik egy fórum, amelyen nyilvánvalóvá tehető a döntés, mégpedig a NAÜ. Ha Irán komolyan gondolja, amit mond, akkor közli a NAÜ-vel, hogy hajlandó elfogadni az asztalon lévő ajánlatot. Mi viszont nem akarunk változtatni ezen az ajánlaton, nem érdekünk annak újratárgyalása” – szögezte le P.J. Crowley külügyi szóvivő. Washington kemény háttérmunkát folytat azért, hogy új szankciókra vegye rá az ENSZ-t a perzsa állam ellen, így meglehet, a mostani bejelentéssel Teherán csak az időhúzásra játszik – jegyezte meg kommentárjában a BBC tudósítója.

Ahmadinezsád egyébként egy másik ügyben, három iráni őrizetben lévő amerikaival kapcsolatban is hangoztatta alkukészségét. Őket akkor fogták el, amikor az iraki Kurdisztánban túrázva – hozzátartozóik szerint véletlenül – iráni területre tévedtek, ahol most kémkedés ellenük a vád. – Tárgyalunk az amerikaiakkal egy esetleges fogolycseréről – jelezte az iráni elnök. Ezzel arra a listára utalt, amelyet Irán decemberben hozott nyilvánosságra állítólag az USA által elrabolt iráni tisztviselőkről. A tizenegy személy között akad Szaúd-Arábiában eltűnt atomkutató és a védelmi minisztérium egyik hivatalnoka, akinek Törökországban veszett nyoma. Washington tagadja, hogy bármit is tudna hollétükről. Nem erősítve meg a tárgyalások tényét az amerikai külügyminisztérium egyelőre konzuli láthatási engedélyt szeretne Shane Bauer, Sarah Shourd és Josh Fattal számára. – Ha Ahmadinezsád szavai mögött az áll, hogy Irán az Egyesült Államokat képviselő Svájc teheráni nagykövetségén keresztül hajlandó láthatást engedélyezni, és megoldani a három túrázó és más őrizetesek ügyét, akkor mi örömmel vesszük ezt a régóta várt fejleményt. Ha az irániaknak van kérdésük az Egyesült Államokban őrizetben tartott állampolgáraikkal kapcsolatban, akkor készek vagyunk válaszolni azokra – mondta Gordon Duguid szóvivő.