Irán elutasítja a közvetlen tárgyalásokat Amerikával
Ali Khamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője csütörtökön éles hangú beszédében elutasította a közvetlen tárgyalásokra vonatkozó amerikai javaslatot. Joe Biden alelnök néhány napja, a müncheni biztonságpolitikai fórumon vetette fel, hogy a Teherán nukleáris programjáról a hat nagyhatalom és Irán között esedékes – legközelebb a kazahsztani Almatyba február 26-ára kitűzött – tárgyalásokkal párhuzamosan tartsanak kétoldalú egyeztetést is. Khamenei viszont most az iráni légierő tisztjei és katonái előtt azzal reagált, hogy „egyes naiv embereknek tetszhet az Amerikával való tárgyalás ötlete, pedig ez nem oldja meg a problémát”. Az iráni hivatalos média jelentése szerint az ajatollah azt fejtegette, megsemmisült az USA közel-keleti politikája, s most „új kártyaként” Iránt akarják belerángatni a tárgyalásokba. Úgy vélekedett, hogy az 1979-es iszlám forradalom óta az Egyesült Államok súlyosan inzultálta Iránt, s ezt folytatja katonai akció lebegtetésével: „tárgyalj, vagy tüzelünk”. Márpedig a fenyegetés és a tárgyalás nem egyeztethető össze – indokolta az elutasítást. A kairói iszlám konferencián Mahmúd Ahmadinezsád elnök ezt úgy pontosította: amíg pisztolyt szegez rájuk Washington, nem lehetnek tárgyalások közvetlenül.
Az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország képviselőivel tartandó tárgyalási forduló előtt Khamenei reagálása Biden felvetésére az AP hírügynökség szerint úgy is értelmezhető, hogy Irán a gazdasági szankcióintézkedések enyhítését kívánja, mielőtt komolyan megfontolna bármiféle esetleges engedményt nukleáris programját illetően. Az Egyesült Államok ugyanis éppen szerdán közölte, hogy szövetségeseivel közösen újabb szankciókat dolgozott ki Irán ellen a pénzügyi, banki átutalások további korlátozásával. A cél, hogy az iráni olajat vásárló országok, mint Kína és India legfeljebb áruval tudjanak fizetni, de készpénzzel ne. Becslések szerint egyébként már napi egymillió hordóval csökkent Irán kőolajexportja a nyugati hatalmak szankcióintézkedései miatt. A The New York Times csütörtöki, Teheránból keltezett írása szerint viszont a jelentős áremelkedésen kívül az iráni áruházakban egyelőre nem érződik a szankciók hatása. Sok a kínai és dél-koreai termék is az üzletekben.
Teherán nyilatkozataiban ugyan kitart nukleáris programjának kizárólag békés jellege mellett, ám a nyugati hatalmak aggodalma szerint Irán valójában atomfegyvert próbál kifejleszteni. A Reuters megfigyelőkre hivatkozva úgy véli, hogy ezt a nukleáris bizonytalanságot nem lehet mindaddig kezelni, amíg Washington és Teherán nem közeledik. Biden mostani kezdeményezése azt jelzi, hogy a novemberben újjáválasztott Barack Obama elnöknek szabadabb a keze a kérdésben, ám az Iránban júniusban esedékes elnökválasztás viszont kevesebb játékteret enged a teheráni politikai színtéren. Ezért nincs sok remény a közeledésre, pedig a The New York Times szerint egyébként hosszabb ideje körvonalazódtak egy megállapodás feltételei. Irán tartaná magát az urániumot dúsító centrifugák korlátozott számához, egyben engedélyezné atomlétesítményei nemzetközi ellenőrzését. Cserében Irán folytathatná a békés célú atomenergia termelését, s a külvilág leállítaná a szankcióintézkedéseket. Teherán viszont fordított sorrendben kívánja kezdeni a bizalomerősítést. Sőt Irán éppen a múlt héten jelentette be, hogy a centrifugák új nemzedékét – az eddig használtaknál négyszerte-hatszorta hatékonyabbakat – állít működésbe.
Ebbe a képbe illeszthető az is, hogy az iráni televízió szerdán este ismét előállt a még 2011 decemberében, a területén elfogott amerikai kémrepülőgép történetével. Irán azt állítja, hogy időközben egy további drónt is elfogtak, s azóta sikerült lemásolnia az RQ–170 Sentinel típusú pilóta nélküli repülőgépet.
Biden ajánlatára válaszolt később Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök is. Ő azt mondta, hogy „addig nem lehet érdemi tárgyalásokat folytatni, amíg fegyvert szegeznek ránk”, és ahhoz, hogy legyen valami a dologból, az Egyesült Államoknak változtatnia kell a magatartásán.
