Irán egy jottányit sem enged
Egy jottányit sem fogunk engedni a nukleáris energiához való jogunkból – figyelmeztetett Ali Khamenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője szerdán a Genfben tartandó atomtárgyalások új fordulója előtt. Khamenei elmondta, hogy közvetlenül nem akar belefolyni a tárgyalásokba, de azzal indította útnak az iráni küldöttséget, hogy világos határokat – a közkeletű fordulattal „vörös vonalakat” – húzott, amelyeket az iráni küldöttség nem léphet át a nyugati hatalmakkal tartott egyeztetéseken. A Mohamed Dzsavad Zafari külügyminiszter vezette iráni küldöttség két napon át tárgyal az ENSZ BT öt állandó tagját és Németországot tömörítő P5+1 csoporttal. Az előző tárgyalási fordulóban állítólag már közel volt a megállapodás, de végül meghiúsult az araki nehézvizes erőmű miatti francia aggályok és amiatt, hogy az irániak ragaszkodtak az urándúsításhoz való jog hivatalos elismeréséhez.
Az évek óta tartó vita arról szól, hogy Irán atomfegyvert akar-e fejleszteni – amint a P5+1 és Izrael gyanítja –, vagy csak orvosi célokra és áramfejlesztésre használna nukleáris energiát, amit Teherán állít. A perzsa ország 2006-ban bezárta a nukleáris létesítményeit a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség előtt, ami miatt az ENSZ és az Egyesült Államok is szankciókat hozott ellene. Ezek a szankciók mélyrepülésbe taszították az iráni gazdaságot. Teherán célja most enyhíteni rajtuk.
Egy esetleges iráni atomfegyver Izrael számára közvetlen fenyegetést jelent, a körvonalazódó megállapodást a zsidó állam pedig rossznak tartja. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kampányszerűen lobbizik a megállapodás ellen: nemrég azt mondta, egy rossz megállapodás akár háborúhoz is vezethet.
Khamenei szerdán a múltkor meglepően kemény franciákról egyébként azt mondta, „nemcsak behódoltak az Egyesült Államoknak, de térdre borultak” Izrael előtt is. Párizs ezt hivatalosan visszautasította. Vasárnap Francois Hollande francia elnök Izraelben tárgyalt, követelve, hogy Irán 20 százalékon (még a fegyverszintű előtti kritikus értéken) álljon le az urándúsítással, amelyen kívül vissza kell vennie dúsított uránkészleteiből, illetve be kell szüntetnie az araki nehézvizes erőmű építését. Ebből plutónium nyerhető, amelyből aztán atomfegyvert lehet előállítani. Eközben a Teheránban is viszonylag nyugatszimpatizánsnak tartott Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter a YouTube videomegosztón posztolt első üzenetében úgy fogalmazott, meg kell ragadni az alkalmat a megegyezésre, és „van út előre”.
Ahogy a kommentárokból is látszik, az érintettek az előző kör előttre jellemző hurráoptimizmus nélkül vágnak neki a tárgyalásoknak. A kulcskérdés, hogy a nyugati hatalmak pontosan milyen szankciókat oldanának fel, az iszlám köztársaság mihez jutna atomprogramja lassításáért. A Bloomberg szerint a múltkor az egyeztetések e pontnál rekedtek meg: a nyugat tízmilliárd dolláros összegben enyhítené a szankciókat, azt is nagyjából csak fél évre, és ez nem érintené a közel-keleti ország számára kulcsfontosságú olaj- és bankszektort. Ezzel a féléves próbával a Nyugat nyilvánvalóan időt akar nyerni egy átfogóbb rendezéshez, hagyva, hogy a szankciók puhítsanak az iráni állásponton.
– Mi azt számoltuk, hogy 20 milliárd dollárt nyernének az irániak, ami 100 százalékkal növelné a készpénzkészletüket és 25 százalékkal a valutatartalékaikat. Izrael 20-40 milliárddal, míg az amerikai kormány 6-9 milliárddal kalkulál – mondta lapunknak telefonon Washingtonból Jonathan Schanzer amerikai Közel-Kelet-szakértő, az Obama-adminisztrációval szemben kritikus, konzervatív Alapítvány a Demokráciák Védelméért alelnöke.
A Reuters eközben arról ír, hogy Washingtonnak az arab világ egy részével, így Egyiptommal való viszonyában kialakult feszültség kedvez Oroszországnak, amely igyekszik visszaszerezni a Közel-Keleten elvesztett befolyásának egy részét, a Los Angeles Times pedig arról számolt be, a Washington és Moszkva közötti egyéb nézeteltérések dacára az amerikaiak csendes támogatást kapnak az oroszoktól Irán ügyében. „Vannak taktikai különbségek, de végső soron az Egyesült Államoknak és Oroszországnak közösek az érdekei” – állítja az USA vezető nyugati parti lapjában Gary Samore, Barack Obama amerikai elnök volt vezető Irán- és leszerelésügyi szakértője.
Schanzer ennek kapcsán lapunknak elmondta, ennek az oka az, hogy a jelenlegi washingtoni adminisztráció túlságosan is feladja pozícióit a Közel-Keleten. „Ugyanezt láttuk, amikor nem lép Szíriában vagy megkurtítja az Egyiptomnak nyújtott támogatást”. Úgy véli, Obamáék nagyon is a megegyezésre hajlanak Iránnal, miközben Izrael figyelmeztetett ennek kockázataira. Obama kérésének engedve a demokrata párti többségű washingtoni szenátus letett róla, hogy december előtt újra szankciókról tárgyaljon. Így esélyt ad a bizalmi légkör kialakulásának. Genfben Schanzer azt mondta, szerinte egyáltalán nem igaz, hogy Párizs lépett volna Washington helyére a keménykedésben, és egyfajta szövetséget kötött volna Izraellel. „A francia álláspont határozott volt az iráni atomdossziéról, de az izraeli-palesztin kérdésben Hollande a korábbi követelések teljesítését szorgalmazta újra”. Így a francia elnök a teljes zsidó „telepestevékenység” leállítását követelte a palesztin területeken.
A genfi tárgyalásokkal párhuzamosan az Egyesült Államok szenátusa azon gondolkodik, elővegyen-e egy Irán elleni új szankciókról szóló új törvényjavaslatot. Mivel ez a megállapodást veszélyeztetné, John Kerry külügyminiszter és Obama is óvta már a szenátorokat attól, hogy valóban foglalkozzanak vele.
