Catherine Ashtonhoz, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez hasonlóan gyümölcsözőnek és minden részletre kiterjedőnek nevezte szerdán Mohamed Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter azt a kétnapos tárgyalássorozatot, amelyre a teheráni vezetés kedden Genfben ült le az ENSZ BT öt állandó tagját és Németországot tömörítő országcsoporttal.

A téma a perzsa ország vitatott célú atomprogramja volt, amelyről a felek ezután november 7-8. között fognak újra tárgyalni a svájci városban. A Teherán szerint polgári célokat, a P5+1 csoport és Izrael aggályai szerint viszont atomfegyver kifejlesztését szolgáló atomprogramról kedden először kezdődtek tárgyalások azóta, hogy Haszán Róháni új iráni elnök hivatalba lépett. A nyugati hatalmak szeretnék, ha Irán leállna az urándúsítással, és a már 20 százalékosra dúsított uránmennyiséget külföldre szállítaná, amire a teheráni vezetés nem hajlandó, arra viszont igen – jelezte Abbasz Arakcsi külügyminiszter-helyettes –, hogy előzetes bejelentés nélküli vizsgálatokra beengedje a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) ellenőreit. Ez Arakcsi szerint csak „utolsó lépésként” történhet meg, előtte még sok részletet tisztázni kell.

Teherán az atomprogram miatt ellene hozott amerikai és ENSZ-szankciók enyhítését várja a tárgyalásoktól. Ezek a szanckiók mély válságba taszították az iráni gazdaságot, amelynek miattuk tavaly már hatszázalékos visszaesést kellett elkönyvelnie.

Irán javaslatával kapcsolatban Genfben ma nem közöltek részleteket, csak néhány információt szivárogtattak ki. Eszerint a válság megoldására kialakított „menetrendnek” két fő szakasza van: az első hat hónap „a kölcsönös bizalom helyreállítását” célozná, a másodikban pedig Irán teljesítené a NAÜ ellenőrzési előírásait, hogy a nemzetközi szankciók feloldásáért „átláthatóvá” tegye atomprogramját. Ennek a része a NAÜ-ellenőrök beengedése.

Bár a genfi konferenciától várt áttörés végül elmaradt, az elmúlt évek példájától eltérően ezúttal érdemi tárgyalásokról lehetett szó. Olyannyira, hogy az  Egyesült Államoknak még egy-két dicsérő megjegyzésre is futotta, Jay Carney fehér házi szóvivő legalábbis úgy fogalmazott, Irán „komoly és lényegretörő” javaslatokkal állt elő Genfben. Oroszországnak már nem tetszett ennyire az egész. Ahogy Szergej Rjabkov helyettes külügyminiszter az Interfax hírügynökségnek mondta, „tapsra semmi ok”, többet is el lehetett volna érni a tárgyalásokon.