Irán a nukleáris képesség küszöbén?
A perzsa állam pakisztáni és észak-koreai hozzájárulással is alapvető technológiatranszferhez jutott, állítják a vezető amerikai lap által megkérdezett szakértők. A Post forrásai ugyanakkor egy volt szovjet tudóst, Vjecseszlav Danilenkót emelnek külön ki: őt az iráni fizikai kutatóközpont kereste meg, még a 90-es években. Állítólag dokumentumok igazolják, hogy Danilenko legalább öt éven át segítette az irániakat, és a NAÜ bizalmasan kezelt Irán-dossziéját ismerők szerint olyan műszaki megoldásokat osztott meg velük, amelyeket robbanófejbe építettek. Az ENSZ égisze alatt működő NAÜ vizsgálói együttműködésre bírták az ex-szovjet tudóst, aki nem is tagadta szerepét, de hozzátette: úgy tudta, hogy polgári célú mérnöki kérdésekben kérik ki a segítségét. Iránt az atomsorompó-egyezmény aláírójaként terheli nemzetközi kötelezettség a bécsi székhelyű szervezettel való együttműködésre.
A The Daily Telegraph hétfői összefoglalójából az derül ki: Irán kisméretű, robbanófejben is elférő nukleáris robbanószerkezet kifejlesztésén dolgozik - sőt annak előrehaladott fázisában van -, a számítógépes modellezés pedig arra világít rá, hogy ez fegyverprogramra alkalmas, polgári célú atomfejlesztésre viszont nem. Az irániak által készített, busznyi méretű acéltároló, amelyben atomfegyverek pusztító hatását mérhetik fel, a londoni lap összegzése szerint ugyan nem katonai célokra is felhasználható, ám „a Teherán melletti parcsini katonai komplexum, ahol található, alapos gyanút táplál”. Ugyancsak aggodalomra ad okot a NAÜ jelentésében várhatóan szintén szereplő információ, miszerint Irán a Kum melletti atomlétesítményébe telepíti a húsz százalékos dúsítású urán előállítását, ebből ugyanis a nyugat szerint hónapok leforgása alatt fegyverszintű, 90 százalékos dúsítású urán hozható létre.
Teheráni részről Ali Akbar Szalehi külügyminiszter kijelentette, minden bizonyíték hamis, ami az állítólagos iráni készülődésről szól, és ezek az országa elleni rágalomhadjárat részeként az USA koholmányai. - Hozzák csak nyilvánosságra, aztán majd meglátjuk - mondta a NAÜ jelentéséről.
A múlt héten az amerikai, a brit, illetve az izraeli sajtó is írt arról: az Egyesült Államok - a nemzetközi nyomásgyakorlás részeként - fokozhatja katonai jelenlétét az öböltérségben, amihez a tervek szerint brit támogatást is kaphat, Izraelben pedig Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Ehud Barak védelmi miniszter az Irán elleni, megelőző szándékú légicsapást pártolnák. Ugyanakkor az ENSZ Biztonsági Tanácsának két állandó, nem nyugati tagja, Oroszország és Kína óvatosságra int. - Egy, a perzsa ország elleni támadás beláthatatlan következményekkel járó, súlyos hiba lenne - figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Simon Peresz izraeli elnök előzőleg azt nyilatkozta: „egyre valószínűbb” márpedig egy ilyen csapás lehetősége.
