Irán: több a szavazat, mint a szavazó

Ötven olyan szavazókörzet is akadt a június 12-én tartott iráni elnökválasztáson, ahol több szavazatot adtak le, mint ahány szavazót regisztráltak – ismerte el az nagyhatalmú Őrök Tanácsa. A szombati zavargások nyomán közel 500 tüntetőt vettek őrizetbe.

Az iráni Őrök Tanácsa elismerte, hogy a június 12-i elnökválasztás során 50 szavazókörzetben több voksot adtak le, mint amennyi szavazásra  jogosult volt - jelentette hétfőn az iráni állami tv a testület  szóvivőjére hivatkozva.

A szóvivő hangsúlyozta: ennek a szabálytalanságnak nem volt jelentős befolyása a választás végső  kimenetelére, amelynek értelmében az eddigi elnök, Mahmúd  Ahmadinezsád új négyéves mandátumot szerzett.

Az ellenzéki jelöltek e visszaélések miatt emeltek kifogást az Őrök Tanácsánál a választási eredmények ellen. A  szóvivő azonban kijelentette: a testület előzetes vizsgálatai szerint nem 170 körzetben észlelték ezt a rendellenességet, mint azt  a panaszosok állították, hanem csupán 50-ben. Úgy vélekedett, hogy a  „vokstöbblet” feltehetően abból származik, hogy bizonyos városokban  sokan voksoltak, akik nem állandó lakosok, de ott dolgoznak, másutt  pedig  sok volt a turista és az iráni törvények szerint minden  állampolgár azon a településen szavaz, ahol akar.

Mohszen Rezai konzervatív jelölt, aki a harmadik helyen végzett  Ahmadinezsád és Mir Hoszein Muszavi volt kormányfő mögött, a  múlt  csütörtökön  felrótta, hogy szabálytalanságok történtek a  választások során. Tudomása szerint  170 olyan körzet volt, ahol a  részvétel 95 és 140 százalék között volt. Muszavi és Mehdi Karubi, a  másik reformer elnökjelölt szintén vitatják a választások tisztaságát.

Muszavi fiatal hívei honlapjukon arra szólították fel az irániakat, hogy gyújtsanak a nap folyamán zöld szalaggal átkötött  gyertyákat a tüntetések áldozatainak emlékére. Ugyancsak felhívást  intéztek az autósokhoz, hogy helyi idő szerint 17 órától (közép-európai idő szerint 14:30) két óra hosszára kapcsolják be  fényszóróikat, hogy ezzel mutassák szolidaritásukat a „mártírok” hozzátartozóival.

A szombati teheráni zavargások nyomán négyszázötvenhét embert vettek őrizetbe szombaton – jeléentette ezzel párhuzamosan az állami rádió, amely szerint hétfőre virradó éjszaka nyugalom honolt Teheránban, első ízben a június 12-i elnökválasztás óta. Szemtanúk másfelől a Reuters brit hírügynökségnek elmondták, hogy vasárnap este  lövéseket hallottak a főváros két északi kerületében.

A FARS iráni hírügynökség arról számolt be, hogy  negyven rendőr megsérült és 34 kormányépület megrongálódott a  tiltakozások során.

Továbbra is ellentmondó adatok látnak napvilágot a tüntetések  halálos áldozatainak számát illetően. Az állami televízió szerint  szombaton tízen vesztették életüket, és több mint száz volt a sebesültek  száma. Más források 13 halottról beszélnek. A tíz napja tartó  zavargások hivatalosan elismert halottainak száma tizenhét.

Az angol nyelvű Press TV bejelentette, hogy szabadon  engedték Hasemi Rafszandzsáni ajatollah, volt államfő lányát,  Faezehet, akit négy családtagjával együtt vettek őrizetbe szombaton egy tüntetésen. Hozzátartozóit már korábban elengedték. A Rafszandzsáni család Muszavi támogatójának számít.

A tiltakozó megmozdulások kezdete óta Iránban 24 újságírót tartóztattak le – hozta nyilvánosságra a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű szervezet, amely az őrizetben lévők közül huszonháromnak a nevét közölte. Köztük van Ali Mazroui, az Iráni Újságírók szövetségének elnöke is. Az iráni hatóságok ahogy tudják, korlátozzák a tudósítási lehetőségeket, azzal a mindegyre hangoztatott váddal, hogy a külföldi újságírók elferdítik a valódi helyzetképet és Ahmadinezsád ellen hangolják a nemzetközi közvéleményt.

A síiták szent városából, Kumból érkező hírek szerint Rafszandzsani egyébként arról tárgyal a helyi ajatollahokkal, hogy egy nyolctagú, tekintélyes vallási elöljárókból álló testület vegye át a legfelsőbb vezető, Ali Hamenei helyét. Rafszandzsani egyébként annak a 85 vallási elöljárót tömörítő szakértői tanács élén áll, amely több más funkciója mellett kiválasztani hivatott a legfelsőbb vezető személyét. Az al-Arabíja arab televízió úgy értesült, a tárgyalásokban részt vesz Ali al-Szisztani, az iraki síiták vezetője is, akit nemzetek feletti tekintélyénél fogva sokan szívesen látnának az iráni legfelsőbb vezető tisztségében.

EU: teljesítsék a népakaratot

Javier Solana, az európai uniós tagországok közös kül- és biztonságpolitikai képviselője reményét fejezte ki, hogy Iránban a most zajló események végén a nép az elnökválasztáson kifejezett kívánsága teljesül majd. Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkárral Brüsszelben közösen tartott sajtótájékoztatóján, egy kérdésre válaszolva a főképviselő leszögezte: „azt szeretnénk látni, hogy tiszteletben tartják a nép akaratát”.

Carl Bildt, az EU elnökségét a jövő hét közepétől betöltő Svédország miniszterelnöke ugyancsak a belga fővárosban arra hívta fel a figyelmet, hogy a perzsa államban is biztosítani kell a tüntetők jogait.

Nicolas Sarkozy francia elnök a katari hírügynökségnek adott nyilatkozatában megbocsáthatatlannak nevezte, hogy Teherán szembeszáll az iráni nép nagy részének igazságra vágyó törvényes akaratával. Az államfő külön kitért arra, hogy az ország atomprogramja nem csak a régióra, de az egész világra nézve fenyegetést jelent.

Egy hét után sem csitulnak az indulatok Iránban. A folyamatos tiltakozásokra egyre keményebb eszközökkel reagálnak az iráni rendfenntartók
Egy hét után sem csitulnak az indulatok Iránban. A folyamatos tiltakozásokra egyre keményebb eszközökkel reagálnak az iráni rendfenntartók
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.