Irán: több a szavazat, mint a szavazó
Az iráni Őrök Tanácsa elismerte, hogy a június 12-i elnökválasztás során 50 szavazókörzetben több voksot adtak le, mint amennyi szavazásra jogosult volt - jelentette hétfőn az iráni állami tv a testület szóvivőjére hivatkozva.
A szóvivő hangsúlyozta: ennek a szabálytalanságnak nem volt jelentős befolyása a választás végső kimenetelére, amelynek értelmében az eddigi elnök, Mahmúd Ahmadinezsád új négyéves mandátumot szerzett.
Az ellenzéki jelöltek e visszaélések miatt emeltek kifogást az Őrök Tanácsánál a választási eredmények ellen. A szóvivő azonban kijelentette: a testület előzetes vizsgálatai szerint nem 170 körzetben észlelték ezt a rendellenességet, mint azt a panaszosok állították, hanem csupán 50-ben. Úgy vélekedett, hogy a „vokstöbblet” feltehetően abból származik, hogy bizonyos városokban sokan voksoltak, akik nem állandó lakosok, de ott dolgoznak, másutt pedig sok volt a turista és az iráni törvények szerint minden állampolgár azon a településen szavaz, ahol akar.
Mohszen Rezai konzervatív jelölt, aki a harmadik helyen végzett Ahmadinezsád és Mir Hoszein Muszavi volt kormányfő mögött, a múlt csütörtökön felrótta, hogy szabálytalanságok történtek a választások során. Tudomása szerint 170 olyan körzet volt, ahol a részvétel 95 és 140 százalék között volt. Muszavi és Mehdi Karubi, a másik reformer elnökjelölt szintén vitatják a választások tisztaságát.
Muszavi fiatal hívei honlapjukon arra szólították fel az irániakat, hogy gyújtsanak a nap folyamán zöld szalaggal átkötött gyertyákat a tüntetések áldozatainak emlékére. Ugyancsak felhívást intéztek az autósokhoz, hogy helyi idő szerint 17 órától (közép-európai idő szerint 14:30) két óra hosszára kapcsolják be fényszóróikat, hogy ezzel mutassák szolidaritásukat a „mártírok” hozzátartozóival.
A szombati teheráni zavargások nyomán négyszázötvenhét embert vettek őrizetbe szombaton – jeléentette ezzel párhuzamosan az állami rádió, amely szerint hétfőre virradó éjszaka nyugalom honolt Teheránban, első ízben a június 12-i elnökválasztás óta. Szemtanúk másfelől a Reuters brit hírügynökségnek elmondták, hogy vasárnap este lövéseket hallottak a főváros két északi kerületében.
A FARS iráni hírügynökség arról számolt be, hogy negyven rendőr megsérült és 34 kormányépület megrongálódott a tiltakozások során.
Továbbra is ellentmondó adatok látnak napvilágot a tüntetések halálos áldozatainak számát illetően. Az állami televízió szerint szombaton tízen vesztették életüket, és több mint száz volt a sebesültek száma. Más források 13 halottról beszélnek. A tíz napja tartó zavargások hivatalosan elismert halottainak száma tizenhét.
Az angol nyelvű Press TV bejelentette, hogy szabadon engedték Hasemi Rafszandzsáni ajatollah, volt államfő lányát, Faezehet, akit négy családtagjával együtt vettek őrizetbe szombaton egy tüntetésen. Hozzátartozóit már korábban elengedték. A Rafszandzsáni család Muszavi támogatójának számít.
A tiltakozó megmozdulások kezdete óta Iránban 24 újságírót tartóztattak le – hozta nyilvánosságra a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű szervezet, amely az őrizetben lévők közül huszonháromnak a nevét közölte. Köztük van Ali Mazroui, az Iráni Újságírók szövetségének elnöke is. Az iráni hatóságok ahogy tudják, korlátozzák a tudósítási lehetőségeket, azzal a mindegyre hangoztatott váddal, hogy a külföldi újságírók elferdítik a valódi helyzetképet és Ahmadinezsád ellen hangolják a nemzetközi közvéleményt.
A síiták szent városából, Kumból érkező hírek szerint Rafszandzsani egyébként arról tárgyal a helyi ajatollahokkal, hogy egy nyolctagú, tekintélyes vallási elöljárókból álló testület vegye át a legfelsőbb vezető, Ali Hamenei helyét. Rafszandzsani egyébként annak a 85 vallási elöljárót tömörítő szakértői tanács élén áll, amely több más funkciója mellett kiválasztani hivatott a legfelsőbb vezető személyét. Az al-Arabíja arab televízió úgy értesült, a tárgyalásokban részt vesz Ali al-Szisztani, az iraki síiták vezetője is, akit nemzetek feletti tekintélyénél fogva sokan szívesen látnának az iráni legfelsőbb vezető tisztségében.
EU: teljesítsék a népakaratot
Javier Solana, az európai uniós tagországok közös kül- és biztonságpolitikai képviselője reményét fejezte ki, hogy Iránban a most zajló események végén a nép az elnökválasztáson kifejezett kívánsága teljesül majd. Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkárral Brüsszelben közösen tartott sajtótájékoztatóján, egy kérdésre válaszolva a főképviselő leszögezte: „azt szeretnénk látni, hogy tiszteletben tartják a nép akaratát”.
Carl Bildt, az EU elnökségét a jövő hét közepétől betöltő Svédország miniszterelnöke ugyancsak a belga fővárosban arra hívta fel a figyelmet, hogy a perzsa államban is biztosítani kell a tüntetők jogait.
Nicolas Sarkozy francia elnök a katari hírügynökségnek adott nyilatkozatában megbocsáthatatlannak nevezte, hogy Teherán szembeszáll az iráni nép nagy részének igazságra vágyó törvényes akaratával. Az államfő külön kitért arra, hogy az ország atomprogramja nem csak a régióra, de az egész világra nézve fenyegetést jelent.
