Irán: tintás ujjal a változásért

Iránban a pénteki elnökválasztás minden várakozást felülmúl – legalábbis ami a részvételt illeti. Az előrejelzések szerint az iszlám köztársaság harmincéves fennállása alatt még sohasem járultak olyan sokan a szavazóurnák elé, mint most, már csak azért sem, mert az irániak ezúttal éjfélig szavazhatnak. Teherán leghosszabb sugárútján annyiféle választ hallani ahány jelölt van.

A szavazásra jogosult irániak (46,7 millió fő) reggel nyolc és este hat óra között adhatták le a voksukat a felállított 45713 szavazókörben. Az ország határain kívül pedig további 304 körzetet hoztak létre (harminckettőt az Egyesült Államokban), amelyekben lehetőségük nyílt a távolban élő irániaknak is a szavazásra. Az iráni választási rendszer az abszolút többségi formulát használja, vagyis ahhoz, hogy az első körben eredményt lehessen hirdetni, a jelöltek egyikének a voksok több mint 50 százalékát kell megszereznie, ha erre nem kerül sor, úgy egy hét múlva (június 19-én) második fordulót tartanak a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt között.

A választás zavartalanul folyt le, nagy rendbontásra vagy visszélésre sehol sem került sor. Igaz, a vezetés igyekezett is elejét venni minden zavarkeltésnek, a hétköznapokkal ellentétben szokatlanul sok volt a rendőri és fegyveres erő az utcákon. A szavazóhelyiségek bejáratánál mindenhol minimum egy gépfegyveres katona igyekezett szavatolni a rendet és fegyelmet. A kampánycsendet többé-kevésbé sikerült biztosítani, de így is sokan voltak azok, akik pártállásukat kifejezve járultak az urnák elé. Ahmadinezsád legfőbb riválisának, Muszavinak a támogatóit zöld karszalagjukról, pólójukról vagy éppenséggel fejkendőjükről könnyen ki lehetett szúrni.

A megszokott pénteki nyugalommal szemben igazi élet volt tegnap az iráni fővárosban. Emberek töltötték meg az utcákat, a forgalom pedig csak alig csökkent a hétköznapokhoz képest. Teherán apraja-nagyja képviseltette magát a választáson, amiben a rekkenő hőség sem jelentett akadályt. A majd 35 fokos melegben is kígyózó sorok álltak a szavazóhelyiségek előtt és azokon belül is. Aztán persze mindenki kérdezi a másikat, hogy volt-e szavazni, és ha nem, akkor még gyorsan tegye meg. Szinte kötelező feladattá vált a voksolás. Míg egyesek vallási kötelezettségként állítják be a szavazáson való részvételt, addig mások a szükségre hivatkoznak, hogy le kell váltani Ahmadinezsádot. Szó mi szó, sok embert lehetett látni, akinek a voksolást jelző tintától kék volt az ujja. Éjfélig meg is hosszabbították az urnazárást.

Teherán leghosszabb (közel húsz kilométeres) utcáján, a Váli Ászr sugárúton, amely a déli szegénynegyedekből fut fel az északi módosabb kerületekig, sokféle választ lehetett hallani a választással kapcsolatban. Délen kétségkívül sokan voksoltak Ahmadinezsádra, mert mint mondják, „ő valóban a nép és az elesettek barátja”, illetve mert az „ő határozottságára van szükség, hogy az ország regionális pozícióját elismerjék”.  Nem beszélve arról, hogy milyen eredményeket értek el az ő irányítása alatt, például a nukleáris fronton. A konzervatív értékekkel szimpatizálók közül azonban vannak olyanok is, akik Rezai tábornokot választották, mert őt „jó kormányosnak” tartják, elég rugalmasnak, hogy az ország előtt álló problémákat kezelje, de a forradalmi értékeket is képviselje – mondja egy villanyszerelő.

A legtöbben talán mégis az építész és festő Muszavira szavaztak. Döntésüket azzal indokolják, hogy az egykori miniszterelnökben erőt és szakértelmet látnak a gazdasági problémák kezelésére. Mások a külpolitikájával szimpatizálnak, nevezetesen, hogy Iránnak baráti kapcsolatot kell ápolnia a világ minden országával, hiszen – ahogyan fogalmaznak – „egy világban élünk”. Egy hölgy pedig azt hangsúlyozta, hogy „Iránnak nem arra van szüksége, hogy Venezuelával és Tanzániával barátkozzon, hanem hogy Európával fűzze szorosabbra a kapcsolatait”. A nagy többség pedig egyszerűen azért adta voksát Muszavira, mert változást szeretne és szabadságot – ahogyan szólamuk hangzik, „Muszavi egyenlő a szabadsággal”. Nem feledkezhetünk meg persze Karrubiról sem, aki egyaránt kapott támogató szavazatokat és szavakat, leginkább a szabadságjogok miatt kifejtett kritikájáért.

A szavazatok összesítésére még várni kell, de feltehetőleg Ahmadinezsád és Muszavi között dől majd el a verseny, ha nem is most, akkor a második körben. A kérdés csak az, hogy a másik két jelölt mennyi voksot hódított el a két vezéregyéniségtől, és hogy vajon ezek a szavazatok kire esnek majd egy esetleges jövő heti fordulóban.

Mahmud Ahmadinezsad útlevelével, szavazás előtt
Mahmud Ahmadinezsad útlevelével, szavazás előtt
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.