Felerősödtek az Irán elleni szankciókat követelő nyugati kijelentések a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kedden nyilvánosságra került jelentése nyomán, ezzel szemben Kína és Oroszország továbbra is ellenzi a szankciókat. Várhatóan a szervezet irányító szerve, a kormányzótanács jövő csütörtöki ülésén dől el, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerül-e az ügy.

A NAÜ most először foglalkozott egy jelentésben behatóan az iráni atomprogram lehetséges katonai vetületeivel. A dokumentum részben a NAÜ saját vizsgálódásainak eredményeire és az ellenőrzések során Irántól kapott adatokra, részben hírszerzési forrásokra - több mint tíz NAÜ-tagállam hírszerzési forrásaira - támaszkodik.

Az információk arra engednek következtetni, hogy a katonasághoz kötődő személyek és intézmények erőfeszítéseket tettek, részben eredménnyel, nukleáris és kettős felhasználású berendezések beszerzésére - szól a lehetséges katonai vetületre vonatkozó megállapítások első pontja. A folytatásban szerepel, hogy Irán nukleáris fegyver előállításához szükséges információt és dokumentációt szerzett be egy rejtett nukleáris ellátó hálózattól, és saját tervezésű nukleáris fegyver fejlesztésén dolgozott, beleértve egyes alkotórészek tesztelését is. "E tevékenység 2003 végéig strukturált program keretében zajlott, és bizonyos része ma is folyhat" - írta az ügynökség.

A jelentés leszögezi, hogy míg a megállapítások egyes elemei kettős - civil és katonai - felhasználású tevékenységre vonatkoznak, egyesek kifejezetten nukleáris fegyverekhez köthetőek.

Megfigyelők hangsúlyozzák, hogy a jelentésnek nem a tartalma új és jelentős - erről már korábban ismertté vált hírszerzési értesülésekből is tudni lehetett - hanem az, hogy a NAÜ most a nevét adta hozzá. Diplomaták szerint már évek óta nyomás nehezedett a NAÜ-re az Egyesült Államok és hasonlóan gondolkodó államok részéről egy ilyen lépés érdekében.

A NAÜ kormányzótanácsa jövő csütörtökön kezdődő ülésén vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé utalja az ügyet, vagy pedig időt ad Iránnak, például a márciusi kormányzótanácsi ülésig, hogy együttműködjön a megállapítások "tisztázásában". Amennyiben a BT elé kerül a dosszié, az ENSZ újabb szankciókat rendelhet el a perzsa állam ellen. 2006 és 2010 között négy alkalommal történt ilyen. A büntetőintézkedések következő szintjét egy gazdasági blokád jelentheti, olyan szankciók, amelyek az iráni központi bankra, illetve az olaj- és gáziparra vonatkoznak.

Diplomáciai források szerint a befolyásos tagállamok várhatóan csak akkor kezdeményeznek kormányzótanácsi határozatot, ha biztosak abban, hogy a BT öt állandó tagja közül egyik sem vétóz majd meg egy BT-határozatot. Márpedig a vétójoggal rendelkező Oroszország és Kína, de más tagállamok - köztük Japán - gazdasági érdekei is ez ellen szólnak. A busheri erőművet például orosz közreműködéssel építették, s a Roszatom vállalat éppen csütörtökön - két nappal a jelentés ismertté válása után - jelentette be, hogy kész részt venni az erőmű bővítésében is.

A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó nyugati diplomaták szerint azonban Oroszország és Kína támogathat szigorúbb szankciókat Irán ellen abban az esetben, ha ezt látják az egyetlen lehetőségnek egy iráni nukleáris létesítmények elleni katonai csapás elkerülésére.