Rohani közölte, hogy kormánya bizonyos feltételek mellett kész haladéktalanul határidőhöz kötött és eredményorientált tárgyalásokat kezdeni a vitatott iráni nukleáris programról. Mint mondta, a nukleáris fegyverek konfliktusban állnak Irán nemzeti érdekeivel, de Teheránnak joga van a polgári célokat szolgáló urándúsításhoz. Hangsúlyozta, hogy Teherán kész létrehozni egy keretet az Egyesült Államokkal fennálló nézeteltérések rendezésére, és nem törekszik a két ország közötti feszültségek kiélezésére. Mint mondta, figyelemmel hallgatta meg Barack Obama elnöknek az ENSZ-közgyűlés pódiumáról kedden elmondott beszédét, és reményét fejezte ki, Amerika tartózkodni fog attól, hogy kövesse a háborúpárti nyomásgyakorló csoportok „rövidlátó” érdekeit.

Rohani a nap folyamán nem élt a lehetősséggel, hogy személyesen találkozzon Obamával. Amerikai hivatalos források szerint az irániaknak hivatalos és privát csatornákon is felajánlották a nem hivatalos megbeszélés lehetőségét, de számukra annak elfogadása túlságosan bonyolult lett volna. Egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselő szerint a teheráni döntéshozó mechanizmusban az Egyesült Államokat a többi nyugati országtól eltérő módon kezelik.

Rohani hangsúlyozta, hogy Irán kész felelősségteljesen fellépni a közel-keleti térség biztonságáért, és ennek érdekében kész a kétoldalú és a sokoldalú együttműködésre. Szerinte Irán nem jelent fenyegetést sem a világ, sem a régió számára. Az iráni vezető elítélte a vegyi fegyverek bármilyen formába történő bevetését és üdvözölte Szíria csatlakozását a vegyifegyver-tilalmi egyezményhez. Szerinte az ilyen eszközökkel kapcsolatban a legnagyobb veszélyt az jelenti, ha terroristák kezébe kerülnek, amit a vonatkozó szerződések nem hagyhatnak figyelmen kívül. Az iráni elnök hangoztatta, hogy a szíriai konfliktust nem lehet katonai eszközökkel megoldani.

Az iráni elnök bírálta a hazája ellen bevezetett nemzetközi gazdasági büntetőintézkedéseket, rámutatva, hogy azok "negatív hatása nemcsak a szankciók  szándékolt áldozataira korlátozódik. Szerinte „elítélendő", ha drónok ártatlanok életét oltják ki és Izrael megemlítése nélkül, de  elítélte az „ártatlan palesztin nép ellen elkövetett bűnöket, amelynek jogait évtizedek óta megsértik”. Megfogalmazása szerint az iszlámfóbiát, a síitafóbiát és az Irán-fóbiát az elmúlt három évtized során bűntettek sokaságának - egyebek között Szaddám Huszein és az al-Kaida felfegyverzésének igazolására használták fel. 

Rohani kerülte az elődje, Mahmúd Ahmadinezsád Izrael-ellenes és holokauszttagadó tirádáihoz hasonló kirohanásokat. Beszéde alatt az izraeli delegáció helye üresen maradt az ENSZ-közgyűlés üléstermében. Az iráni államfőt ENSZ-ben a jövő héten felszólaló Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök "képmutatónak" és "cinikusnak" nevezte és úgy vélekedett, hogy Teherán pusztán időt akar nyerni nukleáris fegyverprogramjához. Rohani egyébként a CNN közgyűlési beszéd után sugárzott interjújában elismerte, hogy a holokauszt történelmi tény, a a nácik elítélendő bűnténye volt a zsidók ellen.

Az első amerikai kommentárok a korábbi hivatalos állásfoglalásokhoz hasonlóan hangsúlyozták, hogy az új iráni vezetés tetszetős nyilatkozatainak komolyságát konkrét tettekkel kell bizonyítani.