„Igen, elmegyek szavazni, mert úgy gondolom, hogy a demokrácia igazi változást hozhat. Azóta mondom ezt, mióta Szaddám Huszein rezsimje 2003-ban megbukott" – nyilatkozta a BBC-nek Szalám Kaled bagdadi üzlettulajdonos a szerdán tartandó iraki parlamenti választások előtt.

A megméretés az első lesz az amerikai csapatok 2011-es kivonulása óta. Elemzők szerint kevés az esély arra, hogy bármelyik párt többséget szerezzen a 328 fős képviselőtanácsban, az viszont valószínű, hogy a kormányfői posztot nyolc éve betöltő Núri al-Maliki síita többségű koalíciója végez az első helyen.

Jóslatokba bocsátkozni egyébként nehéz, mert Irak rendkívül megosztott. A kisebbségben lévő szunniták azzal vádolják a síita vezetést, hogy nem tesz semmit az üldöztetésük ellen, sőt, kifejezetten támogatja azt. Az elmúlt hónapokban ráadásul olyan erőszakhullám söpört végig az országon, amelyre 2008 óta nem volt példa.

A New York Times szerint hiába költött az Egyesült Államok több milliárd dollárt az iraki biztonsági erők kiképzésére, nem sikerült érdemben visszaszorítani a főleg szunnita szélsőségeseket. Sőt, az amerikai haderő még ronthatott is a helyzeten azzal, hogy felfegyverezte a radikálisokkal harcoló törzsi vezetőket, ugyanis a fegyverek jó része végül a lázadók kezében landolt. Az iraki biztonsági erők ennek következtében számos területet elvesztettek, a halálos áldozatok száma pedig több ezerre rúg.

Az erőszak a választásokat is befolyásolhatja, hiszen mostanra mindennapossá váltak a szélsőségek által elkövetett merényletek. Múlt hét péntek óta már több mint százan vesztették életüket különböző robbantásokban, így sokan úgy döntöttek, inkább nem járulnak az urnák elé, a „veszélyzónákban" pedig ki sem nyitnak a szavazóhelyiségek szerdán. Kaled szerint ez igencsak aggasztó,. azt jelenti ugyanis, hogy az iraki emberek akaratát valójában senki nem fogja képviselni a parlamentben.