Az MTI-t tájékoztatva a külügyminiszter elmondta, hogy bilaterális kérdésekről, uniós, illetve NATO-ügyekről, továbbá nemzetközi problémákról tárgyaltak. A Németországgal való viszonyt a külügyminiszter stratégiai fontosságúnak nevezte, kiemelve mindenekelőtt a gazdasági, illetve beruházási kapcsolatok jelentőségét.

Guido Westerwellével egyetértettek abban, hogy az intenzív politikai párbeszédet folytatni kell. Balázs Péter elmondta: mindezt nemcsak Magyarország nevében szorgalmazta, hanem a visegrádi csoport elnökének minőségében is. Német részről erre megvan a készség - fűzte hozzá.

A magyar külügyminiszter szerint a két országot összekapcsolja a Duna-stratégia, Németországot is erősen foglalkoztatja az Európai Unió keleti partnerségi programja, valamint a nyugat-balkáni stabilizációs erőfeszítések és ezeket a célkitűzéseket Magyarország erőteljesen képviselni igyekszik a 2011 első felében esedékes uniós elnökség során is.

A két külügyminiszter eszmecserét folytatott a megújuló unióról, az új Európai Bizottságról, illetve az Európai Tanács új tisztségviselőiről. Balázs Péter  német kollégája előtt kifejtette, hogy mindez esélyt ad a folyamatosság és a tagállami kezdeményezések koordinálására. Az új állandó tanácsi tisztségviselők biztosítanak egyfajta folyamatosságot, és remény szerint ez nem szorítja háttérbe az elnöki tisztségben  egymást félévente váltó tagállamok dinamizmusát, illetve sokszínűségét. A kettőnek együtt kellene ideálisan működnie - fűzte hozzá Balázs Péter.

Berlini látogatása során a miniszter elsősorban a magyar külpolitikai legfontosabb célkitűzéseiről tartott előadást a Német Külpolitikai Társaságban(DGAP), ugyanott. A főként külpolitikai kutatásokkal, illetve elemzésekkel foglalkozó, a politikától független társaság szakértői és a nemzetközi sajtó képviselői előtt Balázs Péter a  szomszédsági kapcsolatok ápolását kiemelkedő fontosságúnak nevezte. Utalt a közös  kormányülések jelentőségére és mindenekelőtt a Horvátországgal, Szlovéniával, Ausztriával,  valamint Romániával kialakított szoros kapcsolatokat emelte ki. Úgy értékelte, hogy Szerbiával is  jól, pozitív irányban fejlődnek a kapcsolatok, a kisebbségi nyelvhasználatról azonban átmenetileg problémák merültek fel Ukrajnával, ezeket tisztázni kívánja.

A miniszter  emlékeztetett arra, hogy Szlovákiával alakultak ki hasonló problémák, amelyeket a két miniszterelnök vasszécsényi találkozóján elfogadott közös nyilatkozat szellemében kívánunk rendezni. A nyilatkozat által tartalmazott 11 ponttal kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy csak az első kettő utalt a tényleges problémákra, míg a többi az előrelépésre irányuló javaslatokat foglalta magában. Utalt arra, hogy a magyar államfő szlovákiai látogatásának megtagadása mind Magyarország, mind az EU számára elfogadhatatlan, de úgy értékelte, hogy azóta diplomáciai csatornákon sikerült enyhíteni a feszültséget. A szlovák nyelvtörvény problémáját még nyitottnak véli. Szerinte minden az alkalmazástól, illetve a további szlovák lépésektől függ. A kisebbségek védelmét, illetve támogatását a mindenkori magyar kormány - alkotmányban foglalt - kötelességének nevezte.

Balázs Péter elmondta, hogy Magyarország nagy súlyt helyez a januártól esedékes, közös spanyol-belga-magyar uniós elnökségre. Egy kérdésre válaszolva úgy  vélte: nem okozna gondot, ha közben Magyarországon kormányváltásra kerülne sor, az uniós elnökséget ugyanis a parlamenti pártok - köztük az MSZP és a Fidesz - közösen készítik elő.

Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy sikerült eredményeket elérni a gazdaság konszolidálásában. A kormány 2010-ben már 4 százalék alatti költségvetési hiánnyal számol, ami az egyik legjobb uniós bizonyítvány lenne. Továbbá annak a reménynek adott hangot, hogy 2011-ben már megindulhat a gazdasági növekedés, az eurót pedig nem később, mint 2012-ben bevezetheti Magyarország.

A Jobbikkal kapcsolatban - az újságírók érdeklődésére - a miniszter elmondta, hogy szélsőjobboldali pártról van szó. A párt európai parlamenti választási szereplésével kapcsolatban kifejtette: az emberek nincsenek tudatában a szavazás következményeinek. Kérdésesnek nevezte, hogy a tavaszi parlamenti választásokon nagyobb részvétel esetén milyen lesz ez a reagálás.  A Jobbik előretörését a külügyminiszter Magyarország számára szégyennek nevezte.