Zömük az év elején hagyta el az országot. Tavaly egész évben összesen 4600-an jártak így. Mostanság hetente két-három charterjárat szállítja vissza azokat, akiknek nem sikerült menekültstátuszt szerezniük Európában, és a Belügyminisztérium arra számít, hogy egyre több koszovóit küldenek vissza az unióból.

Ezek a hazatérők további terhet fognak jelenteni a súlyos gazdasági gondokkal küszködő koszovói állam számára, mert szegényebben térnek haza, mint ahogy elmentek. Mindenüket eladták és felélték, nem maradt fedél a fejük felett, és nem élvezhetik annak a reintegrációs programnak az előnyeit sem, amely a 2010. július 18-a előtt kivándoroltaknak nyújt támogatást.

Csak idén 60 ezren indultak útnak Koszovóból Hazir Reka / Reuters

A most hazazsuppoltak számára egyelőre csak tájékoztatást, orvosi ellátást, lakóhelyükre történő szállítást, valamint szakképzést és foglalkoztatási közvetítést tud felajánlani az állam. A kormány ugyanakkor azt állítja, már megtették az első lépéseket a tömeges elvándorlás megfékezése érdekében: elengedik a lakosság köztartozásait, támogatásban részesítik a legszegényebb rétegeket, a költségvetés adta szerény lehetőségeken belül támogatják a vállalkozásokat és a munkahelyteremtést.

A kutatások szerint egy átlagos fizetésű munkahely, a vízumliberalizáció és az EU-ban legálisan vállalható idénymunka lehetősége otthon tarthatná azokat, akik most útnak erednek. Bár Brüsszel óva int, hogy nem kaphatnak menedékjogot, sokan továbbra is Európa felé tartanak. Koszovói adatok szerint idén eddig 38 ezren lépték át illegálisan valamelyik EU-s ország határát, de sokan inkább 50-60 ezerre becsülik ezt a számot.

Az utóbbi hónapokban azután nőtt meg különösen az illegális kivándorlók száma, hogy a sajtóban elterjedt a hír, miszerint az EU munkavállalási vízumot ad a koszovóiaknak, az embercsempészek pedig 200-300 euróra csökkentették „szolgáltatási” díjukat. Hozzájárult ehhez az is, hogy a szabad mozgásról szóló, Belgrád és Pristina közötti brüsszeli megállapodás értelmében az albánok már koszovói személyi igazolvánnyal is átléphetik a szerb adminisztratív határt, ahol a szerb rendőrök egy olyan semleges, állami szimbólumok nélküli igazolást adnak a számukra, amellyel szabadon utazhatnak Szerbia területén.

A koszovói albánok ily módon legálisan lépnek Szerbia területére, majd illegálisan próbálnak átjutni Magyarországra, ugyanis Szerbia területét a szerb állampolgároknak tekintett koszovói lakosok csak szerb útlevéllel hagyhatnák el más ország felé. Nebojsa Sztefanovics szerb belügyminiszter közlése szerint nagyjából hatvanezer koszovói albán útlevélkérelme vár elbírálásra Belgrádban.