Még az Iszlám Állammal szemben sem szövetkezünk Aszaddal, adta értésre a szíriai elnökre utalva Cameron brit kormányfő, akinek országa a hét végén megkezdte az iraki légitámadásokat. A Nyugatnak továbbra sem fűlik a foga Damaszkusz bevonásához, ám a szakértő szerint nem lehet a térségi erők nélkül megnyerni a háborút.

Lézervezérlésű bombát helyeznek fel egy Tornadóra a Királyi Légierő ciprusi bázisán CPL Bryden/Ministry of Defence / Reuters

Felszálltak szombaton Ciprusról a brit Tornadók, és ezzel Nagy-Britannia is megkezdte a hét végén a légi csapásokat, amelyeket a magát Iszlám Államnak (IS) nevező dzsihadista szervezetre mér, ám egyelőre csak iraki terület felett. A westminsteri parlament az előző nap adta meg ehhez a felhatalmazást, óriási többséggel. David Cameron kormányfő pártja, a konzervatívok éves kongresszusa elé is időzítve azt mondta: még az Iszlám Állammal szemben sem szövetkeznek Bassár el-Aszad szíriai elnökkel. Brit és francia részről még csak szó van ugyanakkor róla, hogy a csapásokat a terrorszervezet területének nyugati felére, azaz Szíriára is kiterjesztenék. Az amerikaiak viszont már végrehajtanak ilyen műveleteket, s épphogy értesítették erről Damaszkuszt. A hivatalos Damaszkusz eközben igyekszik elébe menni egy esetleges nyugati kérésnek: mint moszkvai forrásból közölték, készek beszállni a harcba azokkal, akik „konstruktív” állásponton vannak. Csak Nyugaton egyelőre nincs még erre felvevőkészség, bár vannak befolyásos politikusok, akik szerint nem kell finnyásnak lenni az eszközökkel.

– Aszadot rövid távon persze fel lehet használni, de hosszabb távon nem számolnak vele. A Nyugat egy része elfogadná őt, de a szíriai ellenzék veri az asztalt, és azt követeli, az USA Aszad állásait is bombázza. Az orosz ellenkezés is ismert: ez az elképzelés nem megy át az ENSZ Biztonsági Tanácsán, mondja Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Ám a szárazföldi erők bevetésétől ódzkodó Nyugatnak azzal is számolnia kell, ezt a harcot nem lehet pusztán a levegőből mért csapásokkal, illetve hajókról indított manőverező robotrepülőkkel megnyerni.

– Három helyi erőre lehet számítani: először is az iraki kurdokra, ez azonban ezzel egyenes arányban felveti a kurd függetlenség kérdését, még ha csak iraki területen is. A másik lehetséges tényező maga az iraki központi hadsereg, amely azonban felfejlesztésre szorul. Mégis ez lenne a Nyugat számára a legjobb megoldás. A harmadik opció ugyanis az önjáró Irán, amely közölte: azonnal fegyverrel fellép a terrorszervezettel szemben, ha az csak megközelíti is a területét, mondja Nógrádi. Szíriaiakat is ki kell képezni, és be kell vetni, ez is egyre egyértelműbb. Probléma, hogy alig találni mérsékelt szíriai ellenzékieket. Mindenesetre Jordániában, illetve szaúdi segítséggel is folyik ilyen kiképzés, amerikai vezetés mellett. Mind eközben nemcsak az Iszlám Állam előretörése veszélyezteti az iraki állam egységét és stabilitását, hanem a kurd régió megerősödése is, állapította meg elemzésében Etl Alex, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának munkatársa, akit az MTI idézett. A szakértő állítja, a kurd elszakadás kétségkívül mélyen érintené a NATO-tagállam Törökországot és a szomszédos síita államot, Iránt. Az esetlegesen felmerülő területi követelések regionális konfliktussá szélesíthetnék Irak belső válságát, ráadásul az országon belül is újabb polgárháborúhoz vezethetnének.